A technológiai szektor egyik nagy aktuális bejelentését tette a hét elején a Google azzal, hogy lerántotta a leplet Bardról, amelynek egyértelmű feladata, hogy lenyomja az OpenAI tavaly év végén elstartolt, és rögtön óriási hullámokat kavaró csetbotját, a ChatGPT-t.
Mindkét nyelvfeldolgozó algoritmus lényege, hogy a korábban megszokott kereteket kitágítva prezentáljon értelmes, koherens és használható válaszokat. Ez potenciálisan lehetővé teszi egyfajta szuperkereső megalkotását, ami nem csupán a Google-nek jönne jól alapvető üzletének erősítésében, de a rivális Microsoft is igyekszik addig ütni a vasat a témában, amíg forró.
Ooops!
A nagy csetbotversenyben azonban kínosan rossz rajtot vett a Bard, mivel a Google Twitteren közzétett promóciós bejegyzésébe egy olyan kisfilmet ágyaztak, amelyben az algoritmus konkrétan hibás választ ad a példaként feltett kérdésre.
Bard is an experimental conversational AI service, powered by LaMDA. Built using our large language models and drawing on information from the web, it’s a launchpad for curiosity and can help simplify complex topics → https://t.co/fSp531xKy3 pic.twitter.com/JecHXVmt8l
— Google (@Google) February 6, 2023
Ahogy a Reuters beszámolójában is olvasható, a kedvcsinálónak szánt anyagban az algoritmus azt a feladatot kapja, hogy a James Webb űrtávcső (JWST) felfedezéseiről készítsen rövid beszámolót egy 9 éves kisfiú számára. A pontokba szedett válaszok egyike azt állítja, hogy az eszközzel készültek a legelső képek egy Naprendszeren kívüli bolygóról, vagyis exobolygóról.
Az igazság azonban az, hogy az első exobolygókról készült képeket a Chilében működő, az Európai Déli Obszervatórium által üzemeltetett, tréfás elnevezésű Very Large Telescope (nagyon nagy távcső) készítette még 2004-ben.
A gép is ember
A tévedés miatt szerencsére emberéletben nem esett kár, de arra egy újabb példát szolgáltat a baki, hogy érdemes kellő fenntartásokkal és óvatossággal kezelni azokat az anyagokat, amelyeket az egyre több helyen felbukkanó algoritmusok raknak össze számunkra.
Így volt ez a CNET csendben végrehajtott, ám végül a lapot kínos magyarázkodásra kényszerítő MI-újságírói kísérletével. Mint ahogy egyelőre az OpenAI-hoz köthető Copilot is több problémát generál kódalkotás közben, mint amennyi időt munkájával megtakarít a humán programozóknak.
Ráfizetünk, ha a védelmen spórolunk!
Ha a védelmen spórolunk, kiberbűncselekmény áldozatává válhatunk. A Sophos MRD (észlelő és helyzetkező) szolgáltatása védelmet nyújt.
Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész