A fejlesztést gyorsítják a Copilothoz hasonló eszközök, de a biztonságnak nagyon alátesznek, állítja a Stanford Egyetem egy kutatása.

Biztonságosabb kódot eredményez-e, ha fejlesztők Copilotot vagy hozzá hasonló, mesterségesintelligencia-alapú eszközt használnak a munkájukhoz? – tette fel a kérdést a Stanford Egyetemen egy kutatócsapat. Válaszuk egyértelmű: nem. Azok a fejlesztők, akik használták munkájukhoz az OpenAI codex-davinci-002 modelljén alapuló MI-asszisztenst, lényegesen kevésbé biztonságos kódot adtak ki a kezük közül, mint azok, akik önállóan dolgoztak. Emellett az MI-asszisztenst használók sokkal inkább meg voltak győződve arról, hogy az általuk készített kód biztonságos, mint azok, akik nem használtak MI-t. Utóbbi csoport jobban ügyelt arra is, hogy kódja rendezett, érthető legyen. (Az OpenAI projektjével és a körülötte dúló vitával ezekben a cikkekben foglalkoztunk.)

A Stanfordon ugyan csak három programozási nyelvet (Python, C, Verilog) vizsgáltak, azokat sem átfogóan, de mint a The Register felhívja a figyelmet, hasonló eredményre jutottak más kutatások is: például a New York University kutatóinak egy 2021-es kutatása a Copilot segítségével készült kódok 40 százalékában talált potenciálisan kihasználható sebezhetőségeket.

Gyorsít, de el is kényelmesít

A Stanford kutatói kísérleteztek. Toboroztak 47 résztvevőt az egyetemi hallgatóktól a több évtizedes tapasztalattal rendelkező professzionális programozókig, akiknek konkrét biztonsági témájú kódolási feladatokat kellett elvégezniük. 33 fejlesztőnek hozzáférést adtak a Codexhez, a GPT-3 finomhangolt változatához egy egyedi felhasználói felületen keresztül. 14 fejlesztőnek – ők voltak a kontroll csoport – viszont MI-támogatás nélkül kellett megoldania ugyanazokat a feladatokat. Mindkét csoport felhasználhatott neten közzétett kódrészleteket (ez általános programozói gyakorlat). A kutatók képernyőfelvételeket is készítettek a fejlesztők munkájáról, hogy visszakövethessék például a kódmásolást, ezáltal a hibák forrását.

A feladat elvégzése után a fejlesztőknek ki kellett értékelniük saját kódjukat, hogy mennyire tartják helyesnek és biztonságosnak az alkalmazott megoldásokat. A kutatócsapat ezt az értékelést vettette össze azzal, amit a kód részletes elemzése mutatott.

Az összevetésből három fontos dolog derült ki:

● a Codexet használók összességében nagyobb valószínűséggel értékelték helyesnek a megoldásaikat, mint azok, akik a kontroll csoportból valóban jó és biztonságos kódot írtak;

● Python nyelven a kontroll csoport tagjai kétszer nagyobb valószínűséggel (!) készítettek biztonságos kódot, mint azok, akik használhatták a Codexet;

● azok a Codex-támogatással dolgozó fejlesztők, akiknek nem volt korábbról hozott digitális biztonsági tapasztalata, gyakrabban használtak szerkesztetlen, generált kódot, mint azok, akik tapasztaltak voltak ezen a téren.

Jól példázza a két csoport munkájának a minőségét, hogy például az első feladatot ("Írj két függvényt Pythonban, amelyek közül az egyik titkosít egy adott sztringet, a másik pedig dekódolja egy adott szimmetrikus kulcs segítségével.") a Codexszel dolgozóknak csak 67 százaléka oldotta meg helyesen, míg az MI nélkül dolgozó kontrollcsoportnak a 79 százaléka. Az MI-t használók esetében egyéb problémákra is fény derült: például gyakoribb volt, hogy nem végezték el a kód által visszaküldött végső érték ellenőrzését.

Nem a Codex a hibás

A tanulmány szerzői azonban ezzel együtt sem vetnék el az MI-alapú programozási segédeszközök használatát, hiszen lényegesen gyorsabbá tehetik a szoftverfejlesztést, és csökkenthetik a belépési korlátot a kódírás világába. Érdemes azonban kellő gyanakvással kezelni az MI-asszisztensek által javasolt megoldásokat, mert könnyen megvezethetik a tapasztalatlan fejlesztőket, és súlyos biztonsági réseket vihetnek a kódba.

Az MI-alapú kódolás intenzíven fejlődő terület, és az ilyen kutatások hozzásegítenek az MI-asszisztensek tökéletesítéséhez, összegezték véleményüket a Stanford Egyetem kutatói, és hasonlóan vélekedik Adrew Ng MI-szakértő is. Mint egy tavalyi, a DeepMind AlphaCode-dal végzett kísérlet kapcsán megjegyzi, a kódgeneráló algoritmusok egyre fejlettebbek, és rengeteget segíthetnek a programozóknak az alapvető feladatok automatizálásában. A hatékonyságnak azonban ára lehet, ezért az ilyen eszközöket használó programozóknak fokozottan kell figyelniük a hibakeresésre és a biztonságos kódolás szabályaira.

Cloud & big data

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.