Kínában a kibertér felügyeletéért felelős állami hivatal (Cyberspace Administration of China, CAC) csütörtökön jelentette be azt a jövő hónapban életbe lépő szabályozást, amely a korábbinál jóval szigorúbb ellenőrzés alá helyezi a blokklánc-platformok működését. Ennek része lesz a tartalom cenzúrája, a tárolt adatokhoz való hatósági hozzáférés biztosítása vagy a felhasználók személyazonosságának egyértelmű megállapítása is.

A terület szabványosításának szükségességét már évekkel ezelőtt felvetették, tavaly pedig több ajánlást is közzétettek, elsősorban a technológiai standardokról, az iparági felhasználásokról vagy a szakemberképzésről szólva. Az indolkás szerint a mostani rendelkezésekre is a "a terület egészséges és rendezett fejlődése" miatt lesz szükség, amelyeket egyébként egy tervezet formájában már októberben megszellőztettek.

Az új szabályok a felhasználók valódi névvel történő regisztrációját írják elő, amit személyi igazolványhoz vagy telefonszámhoz kötnének, ehhez jön a tartalmak szűrése és a felhasználói adatok tárolása és elérhetővé tétele az illetékes szervezetek számára. A vonatkozó webes vagy mobil alkalmazásokat működtető, mulasztáson ért szolgáltatók február közepétől már pénzbírságra számíthatnak.

A mulasztás a kötelező regisztráción és az adatközlésen felül akkor is fennáll, ha nem kerül sor a tartalom ellenőrzésére és az információ szűrésére az aktuális kínai törvényekhez igazodva. A kilátásba helyezett bírságokok tételenként a 20-30 ezer jüan (2900-4400 dollár) közti tartományban mozognak, a súlyosabb esetekben viszont akár büntetőeljárást is indítanak majd az érintett szolgáltatók ellen.

Szükségük van rá, de nem engedik szabadjára

Az állami hátterű China Securities Daily decemberi beszámolója szerint Kínában összesen tizenegy szabályozási projekt fut a blokklánc-technológiákkal kapcsolatban, amelyek bevezetését több régióban (Peking, Sanghaj, Kanton) már meg is kezdték pilot formában. A The South China Morning Post ugyanakkor egy szexuális zaklatási ügyről ír, amely tavasszal az Ethereum platormján bukkant fel, és állítólag a mostani szabályok bevezetésének is ösztönzést jelentett.

Kínában praktikusan már 2017 óta tilos a kriptovaluták kereskedelmi forgalomban való felhasználása, nem sokkal később pedig tilalom alá helyezték a tőzsdézést és a kibocsátásokat, sőt szó volt a bányászat kriminalizálásáról is. Ezen tavaly novemberben annyit enyhített egy bírósági döntés, hogy egyértelművé tette a tulajdonként elismert kriptovaluta birtoklásának vagy átruházásának jogát, amiből azonban a kommentárok szerint egyenesen következett a felhasználók azonosítását célzó szabályozás is.

A kínai kormányzat egyébként bátorítja és anyagilag is komolyan támogatja a blokklánc-technológiák fejlesztését, amelyekben komoly lehetőségeket lát különböző területek, például az élelmiszerbiztonság fejlesztésében. A látszólagos kétarcúság okát a pénzügyileg kockázatosnak és túlértékeltnek tartott eszközök elleni fellépéssel magyarázzák, különösen, hogy a kriptovaluta általában is ideális kiskapu a bármilyen diktatúrákból kiáramló pénzeknek, ezáltal pedig a jüan értékére is közvetett fenyegetést jelent.