A devizakereskedők az elképesztő volatilitás miatt kedvelik a bitcoint, de lehet, hogy a kriptovaluta most olyan hullámvasútra készül, ami még nekik is sok lesz. Kína ugyanis bejelentette, hogy még szigorúbban fogja szabályozni a bitcoin felhasználását: a kormányzat az összes helyben működő, digitális tokeneket beváltó szolgáltatás bezáratására készül.

Csalásra épülnek?

Még az év elején írtuk, hogy átlépett egy lélektani határt a bitcoin, miután újra 1000 dollár fölé emelkedett az árfolyama. Aki akkor befektetett a kriptovalutába, és tudta is tartani a pozícióit, az igencsak örülhetett augusztusban: a digitális pénz áttörte a 4000 dolláros szintet. Innen zuhant aztán 2800 dollárig a múlt hét második felében, mindössze néhány bejelentést követően.

Először Kína határozta el a kriptovaluta vásárlásának szigorítását, aztán a J.P. Morgan vezérigazgatója, Jamie Dimon lökte mélybe az árfolyamot. Dimon a CNBC egy New York-i konferenciáján úgy fogalmazott, hogy a bitcoin (és lényegében az összes kriptovaluta) csalásra épül. Szerinte semmivel sincs bennük több, mint ami a világ első nagy, modern krachját okozó holland tulipánőrületben volt.

Most ismét a kínaiakra került a sor. Még pénteken ültek össze a helyi szabályozók Pekingben, hogy megbeszéljék a virtuális valuta kereskedésének ellehetetlenítését. Korábban csak a kereskedelmi forgalomban való felhasználást tiltották be, de Kína még egy lépéssel tovább akar menni. A döntés jelzi, hogy a kormányzat elkötelezett a jüan bitcoinra váltásának betiltása mellett, beleértve a peer-to-peer kereskedést is, ahol az egyének közvetítő nélkül találnak egymásra, és cserélnek valutát.

Reklámok helyett processzoridő
A P2P fájlmegosztó szolgáltatásáról ismert The Pirate Bay-t a napokban kapták rajta, hogy engedély nélkül kiaknázza a weboldalaira látogatók processzorkapacitását kriptovaluta bányászatra. Felhasználói – tudtuk nélkül – beszálltak az elosztott számítási feladatokba, így termelve pénzt a szolgáltatást fenntartók részére.

A történtek felmérgesítették az internetezőket, pedig előre tisztázott körülmények között a lehetőség akár az online reklámok kiváltásának egyik módszere is lehetne. Ahelyett, hogy webes hirdetésekből tartanák fenn a cégek szolgáltatásaikat, az odalátogatók processzorai által termelt kriptovalutát használhatnák bevétel- és profittermelésre.

Túl sok szabadság

De miért olyan fontos ez Kínának? A kommunista vezetésű ország ugyan a piacgazdasági nyitásnak köszönhetően rengeteget liberalizálódott, de azért még mindig autoriter államnak számít. A kormányzat úgy tartja, hogy a kriptovaluták egyfajta menekülő útvonalat jelentenek a Kínából kifelé tartó pénznek (és a diktatúrák egyik jellemzője, hogy a pénz többnyire igyekszik kijutni határaik mögül), a jüan értékére tehát közvetett veszélyt jelentenek. Emellett persze a helyi szürke- és feketegazdaságból származó pénzek tisztára mosását is gátolnák a lépéssel.

2009-es alapítása óta a bitcoin maga volt a titkosított tranzakciók megtestesítője. Mára több mint 100 ezer kereskedő fogadja el szerte a világon fizetőeszközként, beleértve olyan óriásokat is, mint például a Microsoft vagy a Subway. Kormányzati és pénzügyi szabályozói támogatás hiányában azonban elképesztő kilengésekre képes az árfolyama. Amióta az idei év elején kilőtt az értéke, megjelentek a nagybefektetők – és természetesen a népszerű eseményekre hiénaként gyűlő csalók is.

Ez a fajta érdeklődés azonban a legtöbb országot felkészületlenül érte, még az amerikai tőzsdefelügyeletet (Securities and Exchange Commission, SEC) is. A SEC ezért idén nyáron felvetette a kriptovaluta-kereskedelem szabályozásának ötletét. Tulajdonképpen ebbe a vonalba illeszkedik be a kínai lépés, igaz, a szabályozás alatt a kereskedési lehetőségek teljes megszüntetését kell érteni. Az ország világkereskedelmi pozíciója miatt jelentős hatással lehet a kriptovaluták jövőjére, ezért a téma iránt érdeklődők árgus szemekkel figyelik, merre halad a piac.