A kínai jegybank által kibocsátott kriptopénz és a vele kapcsolatos fizetési szolgáltatások már novemberben élesednek, miközben az ennek megfeleltethető Libra projekt még a kanyaran sincs, és már most ezer sebből vérzik.

Az idei Szingli Nap nem csak az újabb rekord kiskereskedelmi forgalom miatt maradhat emlékezetes Kínában, hanem azért is, mert a minden évben november 11-én tartott akciós napon mutatkozhat be élesben is az állami hátterű kínai kriptopénz. A nálunk is erőltetett Fekete Péntek ottani megfelelőjét jól jellemzi, hogy a legutóbbi "bevásárlóünnepen" az Alibaba egymagában is több mint 30 milliárd dolláros forgalmat jegyzett egyetlen nap alatt, így az új fizetőeszköz megismertetésére és népszerűsítésére keresve sem találhatnának jobb alkalmat.

A jegybanki digitális fizetőeszközök (CBDC) elméletileg nem számítanak újdonságnak, mivel ma már technikailag nincs akadálya, hogy a központi bankok az elosztott főkönyvi rendszerek működésén alapuló valutát adjanak ki, ami azonban a monetáris rendszerét tekintve különbözik a bitcointól és más kriptopénzektől – ilyen fontos különbség a hagyományos fizetőeszközzel megegyező árfolyam. A megvalósíthatóságon túl inkább arról szoktak értekezni, hogy mennyire érné meg a jegybankoknak, ha ilyen új eszközökkel egészítenék ki a meglévő pénzügyi struktúrát.

Vissza a nyílt fizetési rendszerhez

Maga az ötlet Kínában sem tegnap született meg, a kiszolgáló algoritmusokat például már ötödik éve fejlesztik. A kriptopénz tényleges, augusztus végi bejelentésének közvetlen előzménye most az volt, hogy a Facebook a nyár elején lerántotta a leplet Libra digitális fizetési rendszer terveiről. Bár arról mi is rendszeresen beszámolunk, hogy a közösségi óriás fizetőeszközének az Egyesült Államokban vagy Európában is egyre több akadályt kellene leküzdenie a jövő évi induláshoz, a saját monetáris stabilitásukat féltő kínaiak elébe mennek az eseményeknek, és már novemberben bevezetik saját megoldásukat.

A tengerentúli kommentárok már el is kezdték kongatni a vészharangot azzal kalpcsolatban, hogy ebben az esetben (sem) egy kínai felzárkózási kísérletről van szó. Maga a most megjelenő DC/EP (Digital Currency/Electronic Payment) termék is már tavaly óta ismert dolog volt, de azóta is és most is a legtöbben csak azzal foglalkoznak, hogy az új kriptopénz milyen konkurenciát jelent majd a meglévő stablecoinok (árfolyamukat tekintve valamilyen eszközhöz kötött kriptopénzek) ellenében, de nem feltétlenül látják, hogy a kínaiak milyen lépéselőnybe kerülhetnek a globális elektronikus fizetési piacon.

Ahogy a VentureBeat egyik véleménycikke kimerítően összefoglalja, a tökéletesen nyílt rendszernek tekinthető készpénzes fizetéshez képest a technológia fejlődése a fogyasztóknak és a kereskedőknek is előnyös változásokat hozott. A különféle modellek azonban egyre jobban lerombolták a rendszer nyílt természetét, amelybe nem csak harmadik felek és megkerülhetetlen belépési pontok ékelődtek be, hanem már komplett iparágak élnek a tranzakciók feldolgozásából vagy mondjuk a PoS eszközök forgalmazásából. A mobil fizetés elterjedésével a bankok mellett megjelentek ugyan az alternatív szolgáltatók, de a bankok részleges vagy teljes kizárásával a rendszerek semmivel sem lettek nyitottabbak.

Ebben most Kína mutatja az utat

Igazi változást ezen a téren a bitcoin és más kriptopénzek hoztak, amelyeknek viszont  szintén megvan a maguk problémái a stabilitás és az adaptáció tekintetében. Mindezeket egy olyan kriptopénz küszöbölheti ki, mint amilyen a nemsokára megjelenő, állami hátterű kínai megoldás is lenne, amely elvileg egy teljesen nyílt, közművesített peer-to-peer rendszerben működne. A könnyű nyomon követhetőség mellett Kína esetében az is elég egyértelmű, hogy ki lesz az, aki megfigyeli a felhasználást, a librával szemben pedig az is lépéselőnyt jelent, hogy egy létező és működő megoldásról lesz szó, amely ráadásul a tranzakciók feldolgozását tekintve is nagyobb kapacitásokkal rendelkezik.

A fenti cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a lemaradás még szembetűnőbb lesz, amennyiben a nyugati gazdaságokban lehetetlen ennyire lényegre törő módon bevezetni egy hasonló (köz)szolgáltatást, így viszont a nehézsúlyú piaci szereplők fogják betölteni a keletkező űrt, és saját üzleti motivációk alapján fölözik le mindazt az értéket, amit egy ilyen rendszer létrehozhat – tulajdonképpen a Libra projekt lényege is valami hasonló lenne, formailag akármennyire is igyekeznek ezt cáfolni a benne résztvevő nagyvállalatok, és ez az, amit maga a blokklánc és a bitcoin ötlete is ki akart szűrni annak idején.

Tegnap éppen az Accenture egyik friss felmérését idéztük, amely az IIF (instant, invisible, free) fizetési megoldások korszakában a hagyományos pénzügyi szolgáltatók előtt álló kihívásokat boncolgatta az egyre gyorsabb, egyre kevésbé tolakodó, főként pedig ingyenes fizetési lehetőségek kapcsán. Bár Kínában praktikusan már 2017 óta tilos a kriptovaluták kereskedelmi forgalomban való felhasználása, majd később a tőzsdézést és a kibocsátásokat is megtiltották, sőt nemsokára maga a bányászat is illegális lesz, az ottani felhasználóknak már nem nagyon kell bemutatni ezeket a rendszereket. A beszámolók alapján valószínű, hogy az Alibaba, a Tencent és a meghatározó bankok támogatása mellett már a szinglinapi kilövéssel is sokan igénybe veszik majd az új digitális tárcát, a kínai jegybank nagy kísérlete pedig ezúttal példát mutat majd az amerikai és európai piacoknak is.

Közösség & HR

Az oktatásban készül nagy dobásra a Tesla és az OpenAI egykori MI-guruja

Andrej Karpathy új startupja, az Eureka Labs mesterséges intelligenciára épülő asszisztenseket fejleszt a tanárok munkájának támogatására.
 
Nincs automatikus és egyszerű út a felhőnirvánába, pedig a buktatók többségét viszonylag egyszerűen el lehetne kerülni.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.