Az idei Szingli Nap nem csak az újabb rekord kiskereskedelmi forgalom miatt maradhat emlékezetes Kínában, hanem azért is, mert a minden évben november 11-én tartott akciós napon mutatkozhat be élesben is az állami hátterű kínai kriptopénz. A nálunk is erőltetett Fekete Péntek ottani megfelelőjét jól jellemzi, hogy a legutóbbi "bevásárlóünnepen" az Alibaba egymagában is több mint 30 milliárd dolláros forgalmat jegyzett egyetlen nap alatt, így az új fizetőeszköz megismertetésére és népszerűsítésére keresve sem találhatnának jobb alkalmat.

A jegybanki digitális fizetőeszközök (CBDC) elméletileg nem számítanak újdonságnak, mivel ma már technikailag nincs akadálya, hogy a központi bankok az elosztott főkönyvi rendszerek működésén alapuló valutát adjanak ki, ami azonban a monetáris rendszerét tekintve különbözik a bitcointól és más kriptopénzektől – ilyen fontos különbség a hagyományos fizetőeszközzel megegyező árfolyam. A megvalósíthatóságon túl inkább arról szoktak értekezni, hogy mennyire érné meg a jegybankoknak, ha ilyen új eszközökkel egészítenék ki a meglévő pénzügyi struktúrát.

Vissza a nyílt fizetési rendszerhez

Maga az ötlet Kínában sem tegnap született meg, a kiszolgáló algoritmusokat például már ötödik éve fejlesztik. A kriptopénz tényleges, augusztus végi bejelentésének közvetlen előzménye most az volt, hogy a Facebook a nyár elején lerántotta a leplet Libra digitális fizetési rendszer terveiről. Bár arról mi is rendszeresen beszámolunk, hogy a közösségi óriás fizetőeszközének az Egyesült Államokban vagy Európában is egyre több akadályt kellene leküzdenie a jövő évi induláshoz, a saját monetáris stabilitásukat féltő kínaiak elébe mennek az eseményeknek, és már novemberben bevezetik saját megoldásukat.

A tengerentúli kommentárok már el is kezdték kongatni a vészharangot azzal kalpcsolatban, hogy ebben az esetben (sem) egy kínai felzárkózási kísérletről van szó. Maga a most megjelenő DC/EP (Digital Currency/Electronic Payment) termék is már tavaly óta ismert dolog volt, de azóta is és most is a legtöbben csak azzal foglalkoznak, hogy az új kriptopénz milyen konkurenciát jelent majd a meglévő stablecoinok (árfolyamukat tekintve valamilyen eszközhöz kötött kriptopénzek) ellenében, de nem feltétlenül látják, hogy a kínaiak milyen lépéselőnybe kerülhetnek a globális elektronikus fizetési piacon.

Ahogy a VentureBeat egyik véleménycikke kimerítően összefoglalja, a tökéletesen nyílt rendszernek tekinthető készpénzes fizetéshez képest a technológia fejlődése a fogyasztóknak és a kereskedőknek is előnyös változásokat hozott. A különféle modellek azonban egyre jobban lerombolták a rendszer nyílt természetét, amelybe nem csak harmadik felek és megkerülhetetlen belépési pontok ékelődtek be, hanem már komplett iparágak élnek a tranzakciók feldolgozásából vagy mondjuk a PoS eszközök forgalmazásából. A mobil fizetés elterjedésével a bankok mellett megjelentek ugyan az alternatív szolgáltatók, de a bankok részleges vagy teljes kizárásával a rendszerek semmivel sem lettek nyitottabbak.

Ebben most Kína mutatja az utat

Igazi változást ezen a téren a bitcoin és más kriptopénzek hoztak, amelyeknek viszont  szintén megvan a maguk problémái a stabilitás és az adaptáció tekintetében. Mindezeket egy olyan kriptopénz küszöbölheti ki, mint amilyen a nemsokára megjelenő, állami hátterű kínai megoldás is lenne, amely elvileg egy teljesen nyílt, közművesített peer-to-peer rendszerben működne. A könnyű nyomon követhetőség mellett Kína esetében az is elég egyértelmű, hogy ki lesz az, aki megfigyeli a felhasználást, a librával szemben pedig az is lépéselőnyt jelent, hogy egy létező és működő megoldásról lesz szó, amely ráadásul a tranzakciók feldolgozását tekintve is nagyobb kapacitásokkal rendelkezik.

A fenti cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a lemaradás még szembetűnőbb lesz, amennyiben a nyugati gazdaságokban lehetetlen ennyire lényegre törő módon bevezetni egy hasonló (köz)szolgáltatást, így viszont a nehézsúlyú piaci szereplők fogják betölteni a keletkező űrt, és saját üzleti motivációk alapján fölözik le mindazt az értéket, amit egy ilyen rendszer létrehozhat – tulajdonképpen a Libra projekt lényege is valami hasonló lenne, formailag akármennyire is igyekeznek ezt cáfolni a benne résztvevő nagyvállalatok, és ez az, amit maga a blokklánc és a bitcoin ötlete is ki akart szűrni annak idején.

Tegnap éppen az Accenture egyik friss felmérését idéztük, amely az IIF (instant, invisible, free) fizetési megoldások korszakában a hagyományos pénzügyi szolgáltatók előtt álló kihívásokat boncolgatta az egyre gyorsabb, egyre kevésbé tolakodó, főként pedig ingyenes fizetési lehetőségek kapcsán. Bár Kínában praktikusan már 2017 óta tilos a kriptovaluták kereskedelmi forgalomban való felhasználása, majd később a tőzsdézést és a kibocsátásokat is megtiltották, sőt nemsokára maga a bányászat is illegális lesz, az ottani felhasználóknak már nem nagyon kell bemutatni ezeket a rendszereket. A beszámolók alapján valószínű, hogy az Alibaba, a Tencent és a meghatározó bankok támogatása mellett már a szinglinapi kilövéssel is sokan igénybe veszik majd az új digitális tárcát, a kínai jegybank nagy kísérlete pedig ezúttal példát mutat majd az amerikai és európai piacoknak is.