Alig több mint egy hónapja tettek közzé részleteket a Facebook Libra nevű digitális fizetőeszközéről, de máris úgy néz ki, hogy az új kezdeményezés jövő év elejére tervezett indulása minimum csúszni fog, vagy még valószínűbb, hogy ebben a formában teljesen el is marad. A blokklánc-technológiára épülő Librára a lassan már megszokottá váló kriptovalutákkal szemben egy globális pénzügyi infrastruktúra épülne rá. A vonatkozó fejlesztéseket, mint például a Calibra nevű digitális tárcát, a Facebook azonos nevű új leányvállalata vinné, miközben magát a projektet (tehát a fizetőeszközt és a tranzakciókat) egy jelenleg is több tucat taggal rendelkező, egyre bővülő nonprofit szervezet, a Libra Association ellenőrizné.

A koncepció a legelső pillanattól kezdve súlyos kritikákat kapott. Ezek közül a legelső az a bizalmi deficit, amit a Facebook az utóbbi időben összeszedett: egyre kevesebben gondolják, hogy a társaság képes átlátható és felelős módon gondozni a birtokában lévő felhasználói adatokat, és akinél ez az online kommunikáció szintjén még nem veri ki a biztosítékot, a pénzügyeit már az sem biztos, hogy szívesen bízná a hibát hibára halmozó vállalatra. Az sem nyilvánvaló, hogy a Libra pontosan milyen problémákra nyújtana megoldást, bár ez megint csak a szolgáltatás adaptációs ütemét és sikerességét befolyásoló szempont, amiért elvileg a Facebookon kívül másnak nem kell aggódnia.

Ennél súlyosabb akadálynak tűnik, hogy a pénzügyi szolgáltatásokért is felelős kongresszusi bizottság demokrata tagjai már július elején a Libra bevezetésének elhalasztására kérték a Facebookot. Szükségesnek tartották ugyanis, hogy a szabályozók és a törvényhozás tisztázni tudjon minden kérdést, ami felmerülhet a támadások, az adatvédelem, elsősorban pedig a nemzetközi pénzügyi rendszerek biztonsága kapcsán. Azóta az amerikai képviselők között már egy olyan törvénytervezet is körbejárt, amely egész egyszerűen megtiltaná a Facebooknak, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújtson, napi szinten egymillió dolláros bírságot helyezve kilátásba a szabályok megsértéséért.

Ez is olyan pénz, de azért mégsem olyan pénz

Természetesen a tervezet nem nevesíti a közösségi oldalt, de a Reuters beszámolója szerint a korlátozások a 25 milliárd dolláros árbevétel feletti, globális online hálózattal vagy piactérrel rendelkező cégekre vonatkoznának, ráadásul a pénzügyi szolgáltatások tilalma kiterjedne azokra az esetekre is, amikor egy jogi személy az ilyen feltételeknek megfelelő szervezettel van kapcsolatban – mint amilyen például a Svájcban alapított Libra Association. Bár a Libra alapból olyan régiókban lehetne különösen sikeres, ahol fejletlen a bankhálózat és a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, okostelefon és mobil internet viszont rendelkezésre áll, az amerikai tiltás így is fenyegetné a megoldás globális elterjedését.

Nemrég Donald Trump is megosztotta a Twitteren a kriptovalutákról szóló véleményét, ebben pedig nevesíti is a Librát, bár a Facebook új fizetőeszköze annyiban eltérne a hagyományos kriptovalutától, hogy árfolyama egy bizonyos devizakosárhoz igazodna. Az amerikai elnök álláspontja ebben az esetben egybecseng a demokraták aggályaival: szerinte ha a különböző vállalatok bankot akarnaknak játsszani, akkor ugyanolyan engedélyekre van szükségük és ugyanolyan előírásoknak kell megfelelniük, mint bármelyik hagyományos banknak, az USA egyetlen valódi fizetőeszköze pedig a dollár. Alexandria Ocasio-Cortez New York-i demokrata képviselő közvetlenül ezután, egy szerdai meghallgatáson ugyanerre a bizonytalanságra világított rá.

A Facebookot képviselő David Marcus, a vállalat a Calibrát is irányító alelnöke többszöri nekifutásra sem volt képes igennel vagy nemmel válaszolni arra a kérdésre, hogy általában a fizetőeszközöket a közjavak (public good) közé sorolja-e. Mindez annak kapcsán merült fel, hogy a Libra Association, bár számos tagból álló nonprofit szervezetről van szó, tulajdonképpen mégiscsak egy önkényesen felállított koalíció, amelyben jellemzően meghatározó piaci jelenléttel rendelkező nagyvállalatok ülnek. A fizetőeszközök közcélú meghatározása azonban nehezen vethető össze azzal, hogy a felügyeletüket egy semmilyen módon nem demokratikusan választott egyesülés végezze. Bár ez utóbbinak is nyilvánvalóan meg kellene felelnie a szabályozók elvárásainak, az amerikai dollárt sem a Facebook, a PayPal, az Uber, a Vodafone és más nagyvállalatok koalíciója gondozza, ez pedig ilyen módon a Libra ambícióival létrehozott fizetőeszköz esetében sem képzelhető el könnyen.