Mark Zuckerberg június közepén jelentette be a Facebook saját, Libra nevű kriptovalutáját. A 2020-tól elérhető termék is a blockchain technológiára épül, de annyiban már több lenne egy hagyományos kriptovalutánál, hogy globális pénzügyi infrastruktúra épülne rá, ami nem csak olcsóbbá teszi, de adott esetben egyetlen gombnyomásra vagy Messenger-üzenetre egyszerűsíti a pénzküldést. A Librát ráadsul nem is közvetlenül a Facebook, hanem egy jelenleg is közel harminc tagú nonprofit szervezet kezeli. A Libra Association tagjai között persze a Facebook is ott van, de csak más fizetési szolgáltatók (MasterCard, Visa, PayPal) és a terület mezsgyéjén mozgó digitális üzletek (Spofity, Uber, Vodafone) mellett.
A szervezet a Libra a jövő évi indulásig a taglétszámot százas nagyságrendűre bővítené, hogy minél szélesebb körben lehessen elfogadtatni a rendszert. A siker mégis legelsősorban azonfog múlik, hogy sikerül-e a felhasználók és a szabályozók aggályait egyaránt eloszlatni például az adatbiztonság kérdéseiben – ez önmagában sem lenne egyszerű feladat, de a Facebook botrányokkal terhelt előző két évét és a márka iránti bizalom bezuhanását követően akár nehéznek is nevezhetjük.
Erre utal a Jeffries egyik friss felmérése is, ami az amerikai közösségimédia-felhasználók szokásait vizsgálva nyomasztó eredményeket hozott a Facebook legújabb projektje szempontjából. A kutatás szerint az ottaniak nagyrészt szkeptikusak a Librával kapcsolatban: ötből négyen inkább nem vagy biztosan nem akarják majd kipróbálni az új pénzügyi szolgáltatást annak indulásakor, közülük pedig 45 százalék nevezte meg a Facebookkal szembeni bizalmatlanságot, mint a döntés legfőbb okát.
A felmérés készítői kiemelik, hogy a Libra sikere mindenképpen a széleskörű használaton múlik, mivel a megfelelő szintű hálózati hatás nélkül képtelen lesz belátható időn belül alternatívát nyújtani a jelenleg is létező, készpénzmentes fizetési megoldásoknak. Ezt mutatja az is, hogy a Facebookkal szembeni bizalmi deficit mellett további 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy már most is használ olyan alkalmazásokat – például valamilyen mobil tárcát –, ami egyszerűen értelmetlenné teszi számára a Librát.
Egy ekkora vállalkozás a politika szerint sem magánügy
A kutatás alapján itt merül fel a Librával kapcsolatos másik fő kérdés, vagyis hogy a gyakorlatban milyen problémára nyújt megoldást az új szolgáltatás. A Jeffries úgy látja, hogy a Librának legelsősorban a fejlődő piacokon lehet érdemi haszna, ahol a mobil fizetési megoldások adaptációja alacsonyabb szinten van, és a helyi fizetőeszközök is volatilisabb természetűek. A Facebooknak viszont elemi érdeke lesz az amerikai felhasználók meggyőzése, erre pedig az indulásig rendelkezésére álló hat hónap nem biztos, hogy elég lesz.
A Business Insider eközben arról tudósít, hogy a pénzügyi szolgáltatásokért is felelős amerikai kongresszusi bizottság demokrata képviselői a Libra bevezetésének elhalasztására kérték a Facebookot, hogy a szabályozóknak és a törvényhozásnak is több ideje maradjon az olyan aggályok tisztázására, amelyek az esetleges támadások, az adatok védelme vagy a nemzetközi pénzügyi rendszerek biztonsága kapcsán merülhet fel a szolgáltatással kapcsolatban.
A lap a képviselők közleményét idézi, akik moratóriumot javasolnak a Facebook és a Librát gondozó partnerei számára, vagyis minden további lépés felfüggesztését kérik a Libra kriptovaluta és a hozzá kapcsolódó, Calibra nevű digitális tárca életre hívásában. A levélben komoly adatvédelmi, gazdasági, nemzetbiztonsági és monetáris problémákról írnak, kiemelve, hogy az új szolgáltatás az amerikai dollárnak is közvetlen versenytársat teremtene. Az aláírók közül az egyik képviselő egyébként már a múlt hónapban, a Libra bejelentését követő napon ugyanerre szólította fel a Facebookot, de akkor a társaság annyival intézte el a dolgot, hogy a bevezetési folyamat során szívesen válaszol a törvényhozók kérdéseire. A mostani, még mindig udvaria felszólítás után ez már valószínűleg kevés lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak