Mark Zuckerberg bejelentette a Facebook kriptovalutáját. A tervek szerint 2020-tól lehet használni.

Ma bejelentette Mark Zuckerberg a Facebook saját kriptovalutáját, amelynek feljesztéséről már korábban is érkeztek hírek. A 2020-tól elérhető Libra azonban csak nyomokban emlékeztet a kriptovalutákra. Ugyanúgy a blockchain technológiára épül, de alapvetően egy globális pénzügyi infrastruktúra lesz, amely egy gombnyomásra vagy Messenger-üzenetre egyszerűsíti a pénzküldést – Zuckerberg ígérete szerint olcsón. És nem is a Facebooké, mert egy jelenleg közel harminc tagú nonprofit szervezet, a Libra Association kezeli, amiben persze a Facebook is benne van egy sor fizetési szolgáltató mellett, mint a MasterCard, a Visa vagy a PayPal, de csatlakoztak olyan cégek is, mint a Spofity, az Uber vagy a Vodafone.

Értékálló pénzeszközök biztosítják a stabilitását

A rendszer működése szempontjából kulcsfontosságú a stabilitás. A Libra árfolyama egy több devizát súlyozottan figyelembe vevő devizakosárhoz van kötve, hogy csökkentsék az egyes devizák árfolyammozgásainak hatását. Mint a Libra FAQ-jában olvasható, a stabilitást az is biztosítja, hogy a kriptovaluta mögött tartalék pénzeszközök állnak. Ez konkrétan tőkét jelent, amit jellemzően alacsony kockázatú befektetésekben fialtatnak.

Persze a rendszerbe bele van építve a Facebook biznisze: létrejön a Facebooktól független leányvállalat, a Calibra. Ez olyan digitális pénztárcát kínál a Librához, amely közvetlenül kapcsolódik a Facebook azonnali üzenetküldő platformjához és a WhatsApp-hoz. A Calibra feladata lesz annak az alrendszernek a fejlesztése is, amelyen keresztül online alkalmazásokba lehet beépíteni a Librával fizetés lehetőségét.

A Libra mindenekelőtt olyan országokban tarolhat, ahol fejletlen a bankhálózat, ezért az emberek nem vagy csak nehezen férnek hozzá pénzügyi szolgáltatásokhoz, használatához ugyanis csak okostelefon és net kell. Az esélyek jók, például Kínában hasonló okból terjedt el a mobilfizetés, kihagyva egy fejlődési lépcsőfokot, a bankkártyát. Mint Zuckerberg írja, jelenleg legalább egymilliárd embernek nincs bankkártyája, miközben van okostelefonja. És az bőven elég, hogy hozzáférjen ehhez a fizetési rendszerhez.

Facebookra? Pénzt?!

A posztjában Zuckerberg külön kitér a biztonságra, ami az elmúlt évek sorozatos adatvédelmi botrányai után nem is meglepő. A felhasználók biztonságát több tényező is garantálja Zuckerberg szerint. A Calibra cégre a fizetési szolgáltatókra érvényes szabályozás vonatkozik. A leányvállalat a vele megosztott felhasználói adatokat a Facebookon megosztott információktól szigorúan szeparálva kezeli. Emellett felállítanak egy önálló biztonsági csapatot, melynek feladata a csalások kiszűrése és megakadályozása, valamint a rendszerben tárolt pénz biztonságának garantálása lesz. Ha valaki a rendszer hibájából elveszíti a pénzét, annak megtérítik a kárát.

A Facebook a nyíltság jegyében egyébként a Libra blokklánc technológiáját nyílt forráskódú Apache 2.0 licenccel közzé is teszi.

A Libra Association legfontosabb feladata a jövő évi indulásig a taglétszám százas nagyságrendűre bővítése, hogy minél szélesebb körben lehessen elfogadtatni a rendszert. De mint arra a Reuters felhívja a figyelmet, lesz még más teendő is: a Libra sikere ugyanis elsősorban azon múlik, hogy sikerül-e a felhasználók adatbiztonsággal kapcsolatos aggályait eloszlatni, illetve még a szabályozói oldalról is érkezhetnek kifogások.

Közösség & HR

Megépült az uniós MS365/Google Docs Editors-alternatíva

A nyílt forráskódú Euro-Office-szal támadnák az uniós kollaborációs szolgáltatók a Microsoft és a Google európai pozícióit.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.