Induló vállalkozásként a digitális technológiák alkalmazása, a digitális transzformáció végrehajtása könnyűnek tűnik. Szemben a piac inkumbens szereplőivel, a startupok még nagyon könnyen mozdulnak, és ideális esetben fókuszáltságuk is jobb a nagyok többségéhez képest. Mégsem magától értetődő a 21. századi lehetőségek kiaknázása.

Rossz beidegződések

Ennek egyik fő oka a téves megközelítésben rejlik. Elsőként ugyanis nem az eszközök és szolgáltatások területén kell keresgélni, nem arra van szükség, hogy a cégvezetés kitalálja, milyen laptopokat, okostelefonokat stb. szerez be, és azokon mely alkalmazások futnak majd, milyen felhőszolgáltatások mellett.

A digitális transzformáció ugyanis az üzleti stratégia átgondolásával és megváltoztatásával indul. Ez fogja aztán meghatározni a felhasználandó eszközök körét, nem pedig fordítva. Olyan holisztikus megközelítésről van szó, melynek során az üzletfejlesztés részeként ugyan az IT is megújul, de egyáltalán nem csak az informatikáról van szó. Fel kell mérni, hogy hol tart a vállalkozás, és hol szeretne lenni a következő pár évben, majd ehhez igazítani az üzleti stratégiát.

Az szinte biztosan balul fog elsülni, ha chatbotoktól, közösségi hálózatokon futó hirdetésektől stb. várja a startup a bevételek felpörgését. Koncepció nélkül ezek szigetszerű megoldásokká válnak, nem alkotva szerves egészet, így a tőlük remélt pozitív hatások is marginálisak, sőt, akár csalódást keltők lesznek.

IT a mezőgazdaságban (is)

A fentiek ellenére közel sem lebecsülendő az informatika szerepe, hiszen a digitalizáció során bevezetésre kerülnek olyan új technológiák, mint témát boncolgató sorozatunk előző cikkében említett blockchain vagy mesterséges intelligencia. Utóbbi szinte letarolja az induló vállalkozások világát. Az idei év minden korábbi rekordot megdöntött: ennyi pénzt még sosem öntöttek az MI-startupokba.

Az idei második negyedévben a mesterséges intelligencia területére sorolt startup cégek összesen 7,4 milliárd dollárnyi befektetői tőkét szereztek világszerte, ami a három hónapos periódusok összehasonlításában új rekordnak számít. A CB Insights adatai alapján nem csak a befektetett érték, hanem a megállapodások száma is növekedett: a 488 tranzakció minden idők második legmagasabb értékének felel meg ebben a piaci szegmensben.

Legalább ennyire fontos az IT-biztonság területén való érvényesülés. Az elégtelen védelemmel rendelkező vállalkozások könnyebben kiszolgáltatottá válnak, annak minden negatív következményével együtt. Szerencsére a régióban ezen a téren komoly magyar segítség van alakulóban. Oszkó Péter, az OXO Labs alapító-tulajdonosa kiberbiztonsági inkubátor programot indított idén tavasszal.  A lépés az európai uniós törekvésekkel összhangban történik; az EU-ban a 2021-ben induló költségvetési ciklus innovációs fejezetének egyik fókusza a kiberbiztonság.

És vannak olyan területei a digitalizációnak, ahol a komoly szereplők között magyar startupokat is találunk. Az egyik ilyen a mezőgazdaság: az üvegházi technológiákat fejlesztő szegedi Gremon Systems Zrt. digitális megoldásait nem csak az összes nagyobb hazai, üvegházi termesztéssel foglalkozó vállalkozás használja, hanem szerte a világon ismert a dél-alföldi startup technológiája. Lengyelországban, Spanyolországban, Hollandiában, Finnországban, Ázsiában és Kanadában vagy Chilében élnek a Gremon szolgáltatásával.

"Több száz eszközünk van a világban, ahonnan öt másodpercenként érkezik új információ, amit tárolunk, elemzünk, és a big data adatfeldolgozással azt is észrevesszük, amire az ember képtelen" - nyilatkozta Újszászi András fejlesztési vezető a Delmagyar.hu-nak, aki elárulta, hogy a kertészeti szektorban ők dolgoznak a világon a legtöbb adattal.

Hol tartunk most?

Ugyan a legtöbb iparágban mélyreható változásokat hoz a digitális transzformáció, a szervezetek többsége képtelen teljes mértékben kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Igaz ez globális szinten is, állítja a McKinsey két évvel ezelőtti Global Institute's Industry Digitization Indexében. Európa például teljes potenciáljának alig 12 százalékát éri el a becslés szerint, de még a téren vezetőnek számító Egyesült Államok is csupán 18 százalékos eredményt tud felmutatni.

Nem csoda, hogy a hazai vállalatok, beleértve a startupokat is, leginkább a digitális transzformációtól félnek, amint arra a Hungarian Business Leaders Forum és az Aon Magyarország kutatása rávilágított.

"Ellentmondásos, hogy stratégiai hosszú távú vízió és előnyök vezérlik a vezetőket, de mintha mégis inkább aprópénzre váltanák a gyakorlatban a magyar vállalatok a transzformációt: költségcsökkentés és IT programok kerülnek a fókuszba a megvalósítás során" - magyarázta Veres Rita, az Aon-HBLF digitális munkacsoportjának vezetője.

A digitális átállást leginkább a rendelkezésre álló anyagi és időbeli erőforrások szűkössége hátráltatja. Az sem segít, hogy a cégek 40 százaléka nem rendelkezik elegendő tudással ezen a téren. És, míg egy nagyvállalatnál könnyebb házon belül megoldást találni erre a helyzetre, addig a kisebb cégek, különösen a startupok jóval nehezebb helyzetben vannak.

Ezt felismerve ma már számos beszállító, szolgáltató igyekszik segíteni az induló vállalkozások életét. Hazánkban is léteznek ezek a kezdeményezések; cikksorozatunkat egyikük bemutatkozása zárja a jövő héten.