Előző cikkünkben általános és praktikus tanácsokat adtunk a startup-indítás buktatóinak elkerüléséhez. Ezúttal azt igyekszünk kideríteni, hogy milyen változások zajlottak le az évek alatt, mennyiben más ma vadonatúj céget létrehozni, vállalkozást beindítani, mint 5-10 éve.

Finanszírozás az évtized végén

A TechCrunch longitudinális elemzése szerint az igazán kicsi, 1 millió dollárnál kevesebből összehozott startupok darabszáma az évtized közepéig folyamatosan nőtt, majdnem megtízszerezve a hét évvel korábbi állapothoz képest a szegmensbe folyó összeget. Ezt követően azonban megfordult a trend, 2018-ra már alig több mint feleannyi vállalkozás indult az Egyesült Államokban 2014-hez képest ebben a szegmensben. Egy szinttel feljebb hasonló trend bontakozik ki, de a közepes és nagy méretű startupok esetében még mindig a növekedés dominál – darabszám és befektetési összeg tekintetében egyaránt.

Nagyjából változatlan maradt ugyanakkor az induláshoz szükséges tőke előteremtésének forrása (legalábbis az angolszász országokban). A tavalyi évben, a korábbi években tapasztalt analógiát hozva, a személyes tőke bevonása az esetek 77 százalékában megkerülhetetlennek bizonyult, a bankkölcsönök eszközéhez pedig az új vállalkozások 34 százaléka esetében kellett nyúlni, olvasható a Small Business Trends elemzésében.

A családi/ismerősi kölcsönök az összes cégindítás 16 százalékában játszottak szerepet, ugyanez a kör a startupok megjelenésének 9 százalékában vissza nem térítendő anyagi támogatással is igyekezett egyengetni a jövő reménységeit. A különböző professzionális befektetői források (üzleti angyalok, kockázati tőke, közösségi finanszírozás) csak a fentiek után következnek – a legelső körben.

Hiperperszonalizáció nélkül nem megy

Talán meglepő lesz, de a fizikai formában létező boltok ismét kezdenek divatba jönni. Na persze nem elengedhetetlen vállalkozás-indítási tényezőként, de a sok-sok, mostanra teljesen természetessé vált online áruház megnyitását követően ismét áll a zászló a személyes élményeknek. Természetesen ez függ a startup által kínált termékek és szolgáltatások műfajától.

Szintén régi-új jelenség az előfizetői modellek jelenléte. Ugyan növekedésük lassuló ütemű, de hosszútávon tapasztalható előnyük vitathatatlan. Hatékony alkalmazásukhoz nem árt ismerni az ügyfeleket (és az adataikat). Illetve nem árt figyelembe venni, hogy például a GDPR európai uniós bevezetésének egyik folyományaként a felhasználók tudatosabbá váltak személyes információik felhasználásával kapcsolatban. A beleegyezésükre alapuló adatgyűjtés és azok kiértékelése ma már nem csak nagyvállalati szinten elengedhetetlen, hanem a startupoknak is kötelező élni ezzel a lehetőséggel.

Tulajdonképpen ennek logikus következménye a hiperperszonalizáció jelensége. A vásárlók jelentős része tisztában van az általa kedvelt és nem kedvelt márkákkal. Elvárják, hogy a vállalatok ne általánosságban szolgálják ki őket, hanem személyre szabott ajánlatokat adjanak, azaz legalább nagy vonalakban tudják, hogy mire is vágynak. Ezt az e-mail marketing során mára szinte kötelező feladat lett kiaknázni. A marketingesek 77 százaléka él a perszonalizáció eszközével e-mailes kampányaik során. Figyelembe veszik a korábbi tranzakciós információkat, vásárlási előzményeket és egyéb adatokat. Ezek mély, alapos elemzésével a lehető legszemélyesebb üzenettel érhetik el az ezáltal megnövekedett vásárlási hajlandósággal bíró ügyfeleket.

2019. lesz/lett az az év, amikor a startupok közötti együttműködés és integráció szintet lép. A partneri kapcsolatok még bölcsőnél való kialakítása lehetőséget nyit az általuk célzott réspiacon túli területek relatíve kis ráfordítású elérésére. Ezzel nem csak a bevételi számok ugorhatnak meg, hanem az induló vállalkozás értéke is gyorsabban nőhet. Egymás termékeinek, szolgáltatásainak értékesítése win-win szituációt eredményez, mindegyik partner javát szolgálva.

Még inkább előtérbe kerül az IT

Talán felesleges külön említeni, de a közösségi platformok intenzív használata továbbra is kötelező feladat. Noha egyes platformok már túl vannak az exponenciális felívelés szakaszán, sőt, lassú felhasználóiszám-csökkenés is megfigyelhető némelyiküknél, a célcsoport által használt szolgáltatásokon továbbra is remekül targetálható a leendő ügyfelek hatalmas tábora. Az egyes emberekkel létrejövő közvetlen kapcsolat nem csak a fent már említett márkatudatosság kialakítása és a személyre szabhatóság tekintetében fontos szempont; a tőlük érkező visszajelzések is nagyon értékesek.

Noha a 2017-es nagy bitcoinláz után a nyilvánosság számára némileg alábbhagyni látszik a kriptovaluták hátterét adó blokklánc körüli mozgolódás, az egyáltalán nem szűnt meg. Annyira nem, hogy a blockchainhez értő fejlesztők iránti kereslet a piacon sosem volt nagyobb, mint most (és már ugyanannyit keresnek, mint az MI-szakértők). Hasonló a trend a hangfelismerés terén is. Az okoshangszórókba, okostelefonokba integrált MI-k lehetőségeit egyre többen használják ki, és élnek például a hangalapú keresés előnyeivel.

Induló vállalkozásban jóval könnyebb alkalmazni az új technológiákat, mint a már befutott, megszilárdult működéssel bíró cégek esetében. A fenti csak néhány lehetőség, amit nem árt figyelembe venni startup indításakor. Jó mutatja azonban, hogy mennyit változott a világ 5-10 év alatt, hiszen hol volt még a hiperperszonalizáció vagy a blockchain 2010-ben? Éppen emiatt érdemes áttekinteni azt, hogyan zajlik és hol tart a startupok digitalizációja jelenleg. Erre következő cikkünkben kerítünk sort.