Az Egyesült Államok hosszú évek óta regisztrál a kínai kormányzathoz köthető kibertámadásokat, ám az akciókkal megcélzott kör és az elérendő célok is jelentősen változtak a közelmúltban. Erről az Aspen Institute hétfői konferenciáján beszélt az USA Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökségének (CISA) igazgatója.

Jen Easterly szerint az állampárt támogatását élvező hekkerek már nem kifejezetten kémkedés és információszerzés (találmányok, fejlesztések, egyéb érzékeny adatok) céljából igyekeznek beférkőzni az amerikai informatikai hálózatokba, sokkal inkább a konkrét és közvetlen károkozás a céljuk. Különösen igaz ez a kritikus infrastruktúrákat érintő akciókra, de ide sorolhatók azok a támadások is, amelyekkel a társadalom működését igyekeznek kívülről megzavarni, destabilizálni. 

A CISA igazgatója utalt az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Intelligence Community (IC) idei éves jelentésére is, amely leszögezi, hgoy az Egyesült Államokkal való nagyobb konfliktus esetén Peking "szinte biztosan" fontolóra venné, hogy agresszív kiberműveleteket hajtson végre a kritikus infrastruktúra (köztük csővezetékek, vasútvonalak), illetve a hadászati eszközök ellen.

Easterly a kínai állam által támogatott hekkerek jelentette fenyegetést félelmetes természetűnek titulálta - hozzátéve, hogy ezeknek a támadásoknak a megakadályozása több mint nehéznek ígérkezik. A kibervédelmért felelős ügynökség vezetője ezért inkább a rugalmasságra és a flexibilitásra helyezné a hangsúlyt. Mindez biztosíthatná, hogy egy esetlegesen sikeres kibertámadás után sem állnak le teljesen a folyamatok, azaz ilyen eszközök bevetésével nem lehetne lebénítani az országot. (Intő példaként említve a Colonial Pipeline-t ért zsarolóvírusos akciót, aminek következtében komoly problémák keletkeztek a cég által üzemeltetett csővezetéktől függő ellátási láncokban.)

Az MI olyan, mint az atom, csak éppen nagyon más

A beszélgetés során felmerült témaként a mesterséges intelligencia jelentette potenciális veszély, amely sokak szerint akár az emberiség kipusztításához is vezethet. Ezzel kapcsolatban Easterly lát esélyt arra, hogy a nagyhatalmak együttműködésével kialakítható egy olyan globális szabályozási környezet, amellyel remélhetőle elejét lehet venni az esetleges katasztrófának.

"Ha képesek vagyunk tárgyalni ellenfeleinkkel az atomfegyverekről, akkor szerintem valószínűleg el kellene gondolkodnunk azon, hogy ilyen beszélgetéseket folytassunk a mesterséges intelligenciáról, amely végül is véleményem szerint az évszázad legerősebb fegyvere lesz" - mondta Easterly.

Ahogy azt maga a CISA igazgatója is megjegyezte, az összehasonlítás annyiban ugyanakkor sántít, hogy miközben a nukleáris fegyvereket állami katonai projektek keretében állítják elő, addig az MI-t jellemzően profitmaximalizálásban érdekelt üzleti vállalkozások fejlesztik és terjesztik.