A második legnagyobb forgalmú londoni repülőteret a múlt szerda estétől 33 órán át tartották zárva, miután több tucat alkalommal észlelték drónok berepülését a létesítmény légterébe – ez elvileg a reptér egy kilométeres körzetén belüli aktivitást jelenti 400 láb, vagyis nagyjából 120 méteres magasság felett. A híradások alapján a járatok törlése és fokozatos újraindulása összesen több mint 100 ezer (egyes források szerint akár 140 ezer) utast érintett, köztük azokat, akik az easyJet két budapesti járatára váltottak jegyet.

Az ügyben őrizetbe vett gyanúsítottakat már elengedték, és annak ellenére, hogy a reptér üzemeltetője 50 ezer fontos díjat ajánlott fel a nyomravezetőknek, a mai napig nem bukkantak a felelősök nyomára. A beszámolók szerint a rendőrök a kínai DJI boltban is kapható AeroScope eszközével próbálkoztak, amely alkalmas a legnépszerűbb gyártó drónjainak lekövetésére, végül a Gatwick fölött repkedő drónokat a hadsereg tulajdonában lévő, izraeli fejlesztésű Drone Dome rendszer telepítésével hatástalanították.

A találgatások természetesen rögtön beindultak a nem-DJI gyártmányú vagy módosított drónokkal kapcsolatban: valahol ökoterroristák akciójáról beszélnek, máshol pedig azt valószínűsítik, hogy elbocsátott reptéri dolgozók bosszújáról lehetett szó, akik elég ismerettel rendelkeztek a hasonló helyzetekben alkalmazott protokollról és annak kijátszásáról. Az incidens mindenesetre ismét felhívta a figyelmet a kereskedelmi forgalomban lévő drónok szabályozásának kihívásaira, és állítólag a brit parlament előtt lévő törvénymódosításokat is a tervezettnél hamarabb, már januárban elfogadhatják.

Idén már három naponta jött egy újabb jelentés

A balesetveszélyes helyzetek száma ugyanis világszerte növekszik: erre szemléletes példa a Las Vegas-i McCarran nemzetközi repülőtér mellett készített februári videó, amelyen egy elmebeteg közvetlenül egy leszálló gép fölé irányította a drónját, a drón kamerájának felvételeit pedig közzé is tette. A Gatwick mostani példájánál maradva, a balesetveszélyes légi eseményekkel foglalkozó bizottság (Airprox Board) adatai szerint 2018 novemberéig 128 ilyen esetet jegyeztek az Egyesült Királyságban.

A drónokól és más repülő szerkezetekről szóló "aircraft proximity" jelentések túlnyomó részében, az összes beszámoló közül 117 esetben, egyértelműen azonosították a pilóta nélküli, távirányítású repülőket. További 2 esetben léggömbökről volt szó, 9 alkalommal pedig nem sikerült pontosan meghatározni a probléma forrását, de minden bizonnyal ott is a statisztikában szereplő három kategória (drónok, léggömbök, repülőgép-modellek) egyikét kell keresni.
 

forrás: UK Airprox Board

A 128 ilyen incidens önmagában sem kevés, de különösen ijesztő, ha figyelembe vesszük az elmúlt évek tendenciáját. Az Airprox Board adataiból kiderül, hogy 2010 és 2014 között mindössze néhány esetet jelentettek (2013-ban konkrétan egyet sem), ezt követően azonban villámgyors szaporodásnak indult a légi forgalmat veszélyeztető drónok száma. Míg 2014-ben 6 alkalommal tettek bejelentést velük kapcsolatban, addig 2015-ben már 29, 2016-ban 71, 2017-ben pedig 93 ilyen riportot jegyeztek.

Ahogy az múlt heti beszámolónkból is kiderült, a briteknél már frissnek mondható jogszabályi környezet vonatkozik az ilyen ügyekre, de a mostani eset is rávilágított, hogy a repterek vagy más kritikus létesítmények védelmét nem lehet csak a jogszabályokra bízni. Ez az olyan aktív és passzív elhárító technológiák alkalmazását jelenti, amelyek kizárják vagy nagyon gyorsan kiiktatják a londoni reptér mostani megbénításához hasonló problémákat. A katonai fejlesztéseken túl világszerte száznál is több startup cég kínál megoldásokat a drónproblémára – jellemző, hogy a 2018-as dél-koreai téli olimpián már dedikált drónvadászokkal készültek a fenyegetések elhárítására.