Félelmetes áttörés a mesterséges intelligencia területén
Felejtsük el az eddigi gépi tanulási sémákat, a Google ugyanis bejelentette, hogy szintet lépett a mesterséges intelligencia. Az amerikai keresővállalat a Google I/O konferencián számolt be arról, hogy saját MI fejlesztése abba a fázisba jutott, ahol képes önmaga másolására és továbbfejlesztésére.

A fejlődést felgyorsíthatja a Tensor Processor Unit második generációjának megjelenése. A vállalat saját tervezésű MI-processzorai harmincszor gyorsabbak napjaink CPU-inál, ráadásul jóval kevesebbet fogyasztanak. Az új TPU-kat már alkalmazásba is vette Google Compute Engine keretei között.

Egy, még 2015-ben rendezett szakmai beszélgetésen az oxfordi egyetem mesterséges intelligenciában rejlő kockázatokra specializálódott kutatója arról beszélt, hogy nagyon könnyen előállhatnak akár halálos kimenetelű "nézeteltérések" abból, hogy a gépek teljesen máshogy értelmezik az emberek által beléjük táplált utasításokat. Stuart Armstrong szerint a teljesen ártalmatlannak és hasznosnak tűnő "akadályozd meg az emberi szenvedést" parancsból a gépi logika könnyen juthat arra a megoldásra, hogy ennek maradéktalan betartásához meg kell ölni az embereket.

A jogrendszereknek is meg kell tanulniuk kezelni azt a helyzetet, hogy a mesterséges intelligencia egyre több, az őt irányító embertől független döntést képes majd hozni. Ezt szintén nagy kihívásnak tartja az ottawai egyetem jogi fakultásának egyik vezető szakembere, Ian Kerr. "Néhány esetben kimondottan nagyon nehéz lesz a jogi folyamatoknak megfelelő algoritmust képezni" – idézte még szintén 2015-ben, Montrealban rendezett nemzetközi konferencia előadásából a Bloomberg.

MI-para

„Hozzáférésem van a legmodernebb MI-hez és úgy hiszem, az embereknek igazán aggódniuk kellene miatta” – nyilatkozta idén nyáron a Tesla és a SpaceX igazgatója, aki egyben a mesterséges intelligenciát a civilizáció legnagyobb kockázati tényezőjének nevezte, amivel az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben szembe kell néznie. A mesterséges intelligencia azon kevés területek egyike, melynél a szabályozás nem várhat, proaktívnak kell lennie, különben túl késő lesz, nyilatkozta Elon Musk, aki attól tart, hogy ennek hiányában rossz dolgok fognak történni.

Apokaliptikus víziója szerint az emberi civilizációra alapvető kockázatot jelent a mesterséges intelligencia léte, sokkal inkább, mint ahogyan életünket befolyásolják a közlekedési balesetek, a repülőgép-katasztrófák, veszélyes gyógyszerek vagy silány minőségű élelmiszerek. Musk kijelentésével gyakorlatilag beállt az olyan ismert emberek, kutatók, tudósok sorába, mint Stephen Hawking, aki szintén az MI jelentette veszélyekre figyelmeztetett.

Ezzel szemben teljesen eltérő hangnemet használt a minap Brian Krzanich, az Intel vezérigazgatója. A CEO szerint a mesterséges intelligencia éppen hogy csak születőben van, így jogi eszközökkel nem szabályozható egyelőre. A CNBC-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a technológia még gyerekcipőben jár, így nem lehet átnyomni a szabályzóhatóságokon keresztül. Annak ellenére, hogy ezt számos, a techvilágból ismert prominens személy sürgette már (lásd például a fent említett Elon Muskot).

„Csak” egy technológiai ugrás előtt állunk, ennyi az egész

Krzanich úgy véli, hogy az MI közel sem jelent akkora fenyegetést az emberiségre, mint azt sokan gondolják. Különösen a munkahelyek megszűnése tekintetében vélekedik így az Intel vezetője. „Minden egyes alkalommal, amikor nagy technológiai ugrásnak voltunk szemtanúi – vegyük példának az autókat és a repülőket -, az emberek azt hitték, hogy iparágak fognak kihalni és tömegek maradnak munka nélkül. Ehelyett a váltások még több munkahelyet és lehetőséget hoztak magukat – így lesz ez a mesterséges intelligencia kapcsán is” – summázta véleményét a CEO.

Krzanich hozzáállása ellenére szerte a világon dolgoznak azon a kormányzatok és egyéb szervezetek, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia valamilyen kereteket kapjon. Az Európa Parlament például februárban állt elő azzal a szabályozási tervvel, mely a technológia emberi ellenőrzés alól való kikerülését hivatott megakadályozni. Ebben többek között döntöttek a Bill Gates által javasolt robotadóról is, elutasítva annak bevezetését.

Jön viszont a gépekre vonatkozó etikai standard, amely egyfajta "e-személyiséget" adna a robotoknak. Ez jelentené az alapot arra, hogy az eszközöket használó vállalatokat, személyeket felelőssé lehessen tenni például káresemények esetében. Szintén szó van egy új biztosítási rendszer létrehozásáról, amellyel az önvezető autók baleseteit lehet majd kezelni.

A részletes szabályozás megteremtése az Európai Bizottságra hárul. Itt születhet döntés arról a javaslatról is, miszerint egy új ügynökséget állítanának fel az EU-ban, amely többek között a robotikával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakmai támogatást biztosítaná technológiai, etikai és szabályozási kérdésekben az erről döntő politikai testületnek.