A tudósok azon agyalnak, hogyan lehet az emberre veszélytelen mesterséges intelligenciát fejleszteni.

A kutatóknak is egyre inkább problémát okoz az, hogy a mesterséges intelligencián (AI – Artificial Intelligence) alapuló robotok és gépi agyak negatív hatás gyakorolhatnak az emberekre. Ráadásul az AI szép lassan kikerül a kutatólaboratóriumok falai közül. December közepén egy Montrealban rendezett nemzetközi konferencia is foglalkozott a lehetséges veszélyekkel – írta az esemény kapcsán a Bloomberg.

Elveszik a munkámat? Megtámadnak?

A montreali rendezvényen többek között etikai kérdések is terítékre kerültek. Hogyan lehet megakadályozni, hogy az emberi agynál okosabb számítógépek elvegyék az emberek munkáját? Milyen jogi bonyodalmakat okozzanak, vagy ami még rosszabb fizikai fenyegetést jelentsenek a társadalomra?      

A mesterséges intelligencia rendszerek kiválóan játszanak videojátékokat, ha kell automatikusan válaszolnak e-mailekre, vagy bizonyos feltételek között autóvezetésre is alkalmasak – mindenezk olyan alkalmazásai, amelyekkel egyre többen találkoznak. A legnagyobb kínai netes kereső, a Baidu vezető tudósa szerint azonban a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra jelenti a legnagyobb kihívást. (A Baidu egyébként szintén nagy energiákat fektet az AI-kutatásba, komoly eredményeket értek el például a képfelismerés terén, de már működőképes a vezető nélküli autója is.)

Az a sebesség, amivel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások manapság folynak, átformálhatja minden korosztály jövőbeni munkalehetőségeit.

Az már nem is nagy újdonság, hogy számos olyan állás van a világon, amelyet akár teljesen automatizálni lehet, és ennek csak egy viszonylag egyszerű megjelenési formája az egyre több áruházban használt fizetőautomata, de a termelő üzemekben is egyre több helyen veszi át az ember munkáját intelligens robot. A Bloomberg ezzel kapcsolatban Erik Brynjolfsson konferenciaelőadásából idéz. A MIT-en (Massachusetts Institute of Technology) tanító közgazdász szerint csak reménykedhetünk abban, hogy az emberek számára is mindig képződnek újabb és újabb  munkalehetőségek. A vállalkozók és a menedzserek ma még egyelőre inkább az állások automatizálásában bizonyulnak kreatívabbnak, mint ember által végezhető új feladatok kitalálásában.  

Pozitívabban látja a jövőt Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligenciáért felelős kutatások igazgatója, aki azt vallja, hogy a társadalom a múltban is számos változáshoz adaptálódott. És így lesz ez a jövőben is, bár a szakember is elismeri, hogy az AI teremtette kihíváshoz nem lesz egyszerű alkalmazkodni.  

Jogi bonyodalmak az önállóan döntő robotok körül

A jogrendszereknek is meg kell tanulniuk kezelni azt a helyzetet, hogy a mesterséges intelligencia egyre több, az őt irányító embertől független döntést képes majd hozni. Ezt legalább akkora kihívásnak tartja az ottawai egyetem jogi fakultásának egyik vezető szakembere, Ian Kerr. "Néhány esetben kimondottan nagyon nehéz lesz a jogi folyamatoknak megfelelő algoritmust képezni" – idézte előadásából a Bloomberg.

Bár több neves tudós, köztük Stephen Hawking is kongatja a vészharangot, egyelőre minimális annak a veszélye, hogy rosszindulatú mesterséges szuperintelligencia szülessen. Ennek ellenére folynak már olyan kutatások, melyek az ebben rejlő potenciális veszélyeket vizsgálják. A Google tavaly vásárolta a DeepMind nevű céget, amely az embernél okosabb gépek alapkutatásával foglalkozik (a cég tevékenységét a felvásárlás kapcsán részletesebben is bemutattuk). A DeepMind egyik alapítója az AI-kutatások Apollo-programjaként jellemezte a tevékenységüket.

Az AI-kutatás egylőre valóban olyan, mint egy utazás az ismeretlenbe. Az Oxfordi Egyetemen tanító svéd filozófus, Nick Boström, akinek a témáról írt híres könyve, a Szuperintelligencia - Utak, veszélyek, stratégiák magyarul is megjelent, ezt így fogalmazta meg: "Nem gondolom, hogy a világ megáll ott, ahol most van, hogy például robotpincérek szolgálják fel a megrendelt ételeket. A végeredmény a manapság ismert dolgoktól jelentősen eltérő is lehet."

Nyílt fejlesztésekkel védekeznének

Az AI előnyei és veszélyei egyaránt nyitott kérdések. De fontosak és izgalmasak, melyek interdiszciplináris kutatására egyre több pénzt fordítanak. Mint a közelmúltban a Bitport is megírta, több technológiai és pénzügyi guru – Elon Musk (Tesla), Sam Altman (Y Combinator), Peter Thiel (Palantir, Founder Fund, Facebook stb.), Reid Hoffman (LinkedIn), Jessica Livingston (Y Combinator) és Greg Brockman (egykori Stripe CTO) – összefogott, és december elején elindították az OpenAI kezdeményezést, az új nyílt mesterséges intelligencia technológiák fejlesztésével foglalkozó nonprofit csoportot. Musk hozta létre a Future of Life intézetet is, amely az új technológiák emberi kockázataival foglalkozik.

Yann LeCun szerint egyébként az AI-val kapcsolatos kockázatokat nem ott kell keresni, ahol az embereknél: "az embereket a túlélésért való ösztönök motiválják, a gépek egy ettől teljesen eltérő intelligencián alapulnak, nincs meg bennük az, ami az embereket hajtja, hogy másoknak rosszat tegyenek."

Cloud & big data

Még vitatkozunk arról, hogy mi az AI, de most kell felkészülnünk a használatára

A Fujitsu EMEIA technológiai vezérigazgató-helyettese, Réger József szerint a vállalatoknak a félelmek helyett a reális felhasználási lehetőségeket kell vizsgálniuk.
 
Virtualizációval teszik még hatékonyabbá az informatikai környezetet a szoftveresen meghatározott adatközpontok. Alacsonyabb költségek, magasabb színvonalú IT – egyre többen fordulnak az SDDC technológia felé.

a melléklet támogatója az ArubaCloud

Hirdetés

Felhőszolgáltatást használ? Ezt hozza önnek a GDPR

Már csak kilenc hónap maradt a felkészülésre. A felhőszolgáltatók is ezen dolgoznak.

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.