A balettmester még biztonságban érezheti magát.
Hirdetés
 

A digitális átalakulás jó. Vagy elkerülhetetlen. Csökkenti a vállalatok reakcióidejét a piaci változásokra. És amiről kevesebb szó esik, óriási hatással lesz a munkaerőpiacra. Ez utóbbi hatásait kutató szakemberek többsége egyelőre azon az állásponton van, hogy a jelenlegi foglalkozások zömét nem válthatja ki sem a robotika, sem a mesterséges intelligencia. Persze ez területenként változik. Például még egy viszonylag primitívebb algoritmus is hatékonyabb telemarketing kampányt rak össze, mint egy jól-rosszul felkészült és betanított kezdő marketinges. A foglalkozások zöménél azonban összetetteb változásokra lehet számítani. Legfőképpen az változik majd, hogy hogyan és hol végezzük a munkánkat, illetve hogy kik lesznek a versenytársaink.

Nem tűnik el, csak átalakul

A digitalizáció már ma is elég látványos hatása, hogy bizonyos foglalkozások nem tűnnek el ugyan, de a munkavégzés hagyományos keretei átalakulnak. Jól példázza ezt az átalakulást az Upwork.

A kaliforniai vállalkozás abból él, hogy szabadúszó munkavállalókat közvetít az egész világon vállalatoknak. Jól jellemzi a munkaerőpiac változását, hogy a rendszert használó 10 millió szabadúszó munkavállalónak mindössze 20 százaléka, míg az őket alkalmazó vállalatoknak fele amerikai. Az is érdekes, hogy milyen foglalkozású szakembereket vesznek igénybe a cégek az Upworkön keresztül: zömmel appfejlesztőket, szoftverfejlesztőket, mérnököket, adattudósokat, de szép számmal keresnek grafikusokat és más kreatív szakértőket is. (A platform egyébként teljes körű ügyintézést biztosít az interjúztatástól a munkaidő-nyilvántartáson át a fizetésig.)

Bármennyire is más pályán mozog, de lényegében ugyanezt a modellt követi például az Uber, az Airbnb vagy a TaskRabbit is: platformot biztosít szabad kapacitások és a felhasználók kapcsolódására. Ez azonban sok esetben a hagyományos modellek térvesztését is jelenti: tehát továbbra is van taxi, csak épp másként működik, és van falusi turizmus, csak más lesz a vendéglátó feladata.

Emberi munkaerő helyett automaták

Van azonban egy sor olyan munkahely is, amelyet a digitalizáció folyamata elsöpör. A jelenség egyébként jó ideje tart, legfeljebb eddig kevésbé szem előtt lévő foglalkozásokat érintett. Valószínűleg ma már kevesen tudják, hogy miben különbözik a Gutenberg feltalálta nyomógép a 19. század végi Linotype szedőrendszertől vagy a 30-as évek után elterjedő fényszedéstől. Ma már mindezek legfeljebb technikai érdekességek, a digitalizáció ugyanis elsodorta őket. Napjainkban azonban olyan munkafolyamatok is digitalizálhatóvá váltak, amelyek az ember kreativitásához kötődtek.

Az egyik ígéretes terület a jog. Egyszerűbb jogi problémák megoldásában, szerződések konstruálásában nem kérdés, hogy sokat segíthet a digitalizáció: az elektronikus, gyorsan kereshető formában tárolt joganyagok, szerződésminták már eddig is sokat segítettek a jogászoknak. A mesterséges intelligencia azonban ennél sokkal mélyebben belenyúlhat a jogászok életébe. A technológia fejlettsége már ma is lehetővé tenné, hogy akár egy bonyolult perben a védelmi stratégia felépítéséhez hívják segítségül. A joganyagok feldolgozása során ugyanis a mesterséges intelligencia olyan összefüggéseket képes feltárni, amelyeket a szakértők hosszas kutakodással sem feltétlenül találnak meg – és akkor az időtényezőről nem is beszéltünk.

Radikálisabb változásnak néz elébe az újságírás. És itt nem csak az adatújságírás megjelenésére kell  gondolni, bár önmagában az is érdekes tendencia, hogy az adatvizualizáció hogyan jelenik meg a médiában. Az adatok feldolgozására épülő tartalmak esetében az újságíró már nem csak információkat gyűjtő, csoportosító és az eredményt szöveges formában publikáló szakember. A gyűjtést és az elemzést ugyanis szoftverek végzik, és az újságíró sokkal inkább kódoló, mint író ember.

A data journalism egyik szaktekintélye, Matthew Daniels egy blogbejegyzésében azt állítja, hogy a digitális újságírásnál a szöveg helyét elfoglalja a kód, amely az adatokból gyorsan értelmezhető, sokszor interaktív képi információt (grafikon, folyamatanimáció stb.) állít elő. Szerinte például a The New York Times vagy a Bloomberg oldalán megjelenő legjobb cikkek 99 százaléka kód, a szöveg pedig minimális.

Radikálisabb utat követ az Automated Insights, bár Wordsmith nevű megoldása alapvetően a data journalism egy speciális változatának tekinthető. A rendszerrel ugyanis – elsősorban adatvezérelt témákban – lehet cikkeket írni. A cég weboldala szerint az eszközt jól használhatják például nagy webáruházak, hogy gyorsan készítsenek nagy tömegben termékleírásokat, de még az AP hírügynökség is alkalmazza pénzügyi jelentések szöveges összefoglalójának elkészítéséhez, a Yahoo! Sports pedig sporteseményekről tudósít a segítségével. A Wordsmith még az újságírói stílus meghatározásában is nagyon rugalmas. (A témával kapcsolatban érdemes elolvasni az Automated Insights alapító-vezérigazgatójának, Robbie Allennek a blogbejegyzését.)

A balettmester marad

Oxfordi kutatók egy ideje kutatják már, hogyan modellezhető a digitalizáció és a munkaerőpiac átalakulásának összefüggése. Egy 2013-as tanulmányukban több mint hétszáz foglalkozást vizsgáltak meg részletesen ahhoz, hogy módszertant dolgozzanak ki a jövőbeni munkaerőpiaci hatások (foglalkozások eltűnése a digitalizáció nyomán, bérek lehetséges alakulása, milyen befolyásoló tényező az iskolai végzettség stb.) megbecsülésére.

MIT TR: foglalkozások automatizálhatósága
Create your own infographics

A MIT Technologies Review az oxfordi kutatók nyomán készített egy terjedelmes összeállítást a digitális transzformáció konkrét hatásairól. Elsősorban azt vizsgálták, mennyire veszélyeztet egyes foglalkozásokat a digitalizáció, azaz mekkora a valószínűsége annak, hogy a tevékenység számítógépesíthető.

A gyártási folyamatokban a mechanikus tevékenységek robotokkal történő kiváltása ma már nem újdonság. Erre még az elsősorban a nagy munkaerőtömegre építő Kínában is egyre több példát látni. Az eredmények drámaiak: volt olyan gyár, ahol mindössze a dolgozók tizedét tartották meg, viszont a termelékenységet háromszorosára tudták növelni.

De hasonló veszély fenyegeti az egyes orvosi szakmákat is: az orvosi eszközgyártók már olyan robotokkal kísérleteznek, melyek asszisztencia nélkül, persze orvosi irányítással végeznek el akár bonyolult műtéteket is.

Persze vannak pályák, melyeket a digitalizáció semmi hatással sem lesz: a balettmestereket még a legfejlettebb mesterséges intelligencia sem lesz képes kiváltani.

Közösség & HR

Megint úgy meghekkelték a netet, hogy nem tudni, valóban meghekkelték-e

Merthogy egyáltalán nem biztos, hogy meghekkelték. Az is elképzelhető, hogy több nagy amerikai cég teljes adatforgalma egy ideig azért folyt át egy orosz szerveren, mert valaki bénázott.
 
Ehhez is a felhőszolgáltatások adják a nagy lökést, teret adva a kísérletezéshez.
A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.