A Nasdaq Composite (a technológiai tőzsdén jegyzett összes részvényt tartalmazó) index tavaly nagyjából ebben az időszakban érte el a csúcsot, miután a duplájára emelkedett a világjárvány kezdeteihez képest. Ehhez az üzleti eredmények mellett hozzájárultak a látványosan sikeres részvénykibocsátások vagy a techvállalatoknál zajló non-stop munkaerő-felvétel, és csak kevesen gondolták, hogy a 15 legértékesebb amerikai technológiai vállalat egyike sem termel majd pozitív hozamot a következő évben. Pedig így történt, sőt a befektetők nem kevesebb mint 7,4 billió (7,4 ezer milliárd) dollárt veszítettek a Nasdaq 12 hónapos esése során.

A CNBC év végi összeállítása szerint a kamatemelések elzárták a tőkéhez való könnyű hozzáférést, a jövőbeni profit ígérete pedig hirtelen sokkal kevesebbet ért a megugró infláció miatt. A cloud szolgáltatók részvényárfolyama gyorsan elindult lefelé, a kriptoeszközök értékének változására pedig az összeomlás sem túlzó kifejezés. Az iparágban ismét a költségcsökkentés lett a legfontosabb cél, a tömeges elbocsátások pedig jelentős részben olyan embereket érintenek, akik javadalmazásuk nagy részét részvényopciók formájában vették fel, amivel jelenleg nem mennek túl messzire.

A tőzsdei bevezetések megtorpantak, a távmunka és az állami támogatás előnyei már nem érvényesülnek, és a jól menő cégek értékelése folyamatosan csúszik lefelé. A lap mások mellett a Rivian példáját idézi, ahol a részvények a remek belépőt követően már több mint 80 százalékot gyengültek az akkori csúcshoz képest. Azt pedig már a technológiai ipar vezetői is kezdik elismerni, hogy a járvány nyomán azért nem minden változott meg teljesen és örökre a munka, a vásárlás, a szórakozás vagy a tanulás világában, és az erre feltett tétek nem kis része most elpárolog.

A cikk felidézi, hogy a Nasdaq közel két évtized óta először áll annak a küszöbén, hogy egymást követő években alulmaradjon az S&P 500-zal (a tőzsdén jegyzett legnagyobb amerikai vállalatok árfolyamainak súlyozott átlagát követő indexszel) szemben, ez pedig már a dotkom lufi kipukkanását követő periódust idézi. Bár kisebb-nagyobb arányban mindenki vesztésre áll, a CNBC a Meta teljesítményével kezdi a felsorolást: tavaly ilyenkor, a Facebook névváltoztatását követően nagyon sokan fogadtak rá, hogy 2022 a Meta éve lesz, ehhez képest a társaság 600 milliárd dollárt veszített a piaci kapitalizációjából, és minden hetedik dolgozójától kénytelen megválni.

Ez azért mégsem a dotkom lufi

A lap által idézett befektetők szerint ma már nyílt titok, hogy a mostanihoz hasonló bevételi szinteket sokkal kevesebb emberrel is el lehetne érni, így a befektetők nyomása előbb-utóbb máshol is hasonló lépésekhez vezet majd – miközben a teljes iparágat tekintve már így is a 140 ezret közelíti az elbocsátott alkalmazottak száma a Layoffs.fyi adatai alapján. Ide tartozik, hogy az EY atatisztikája szerinta befektetők 325 milliárd dollárt pumpáltak a kockázatitőke-hátterű vállalatokba, de mára a vállalatoknak már nem offenzív, hanem védekező jelleggel van szükségük a tőkebevonásra, erre azonban egyre kedvezőtlenebb feltételekkel van lehetőségük.

Bár az elmúlt két évben tényleg sok visszafordíthatatlan változás indult be, a járvány alatti tempó már nem tartható, amit a CNBC a késleltetett fizetési szolgáltatásokkal (buy now, pay later) szemléltet. Ezek a fintech megoldások szinte mindenhol megjelentek, és megállíthatatlannak tűntek. Ehhez képest az itt működő egyik sztár, az Affirm 92 százalékot zsugorodott, ahogy a magasabb kamatszinttel párosuló infláció lelohasztotta a fogyasztási kedvet, a magánkézben lévő Klarna értéke pedig egy júliusi finanszírozási kör alapján 85 százalékkal, 45,6 milliárd dollárról 6,7 milliárd dollárra csökkent a korábbi csúcsjhoz képest.

A legfrissebb történések között ott van Elon Musk, akik hosszas huzavona után végül annyira bevásárolt a Twitterrel, hogy nem győzi kirugdosni az alkalmazottakat, miközben a saját trolltempójához formálja a közösségi oldalt, ahonnan egymás után szivárognak el a hirdetők. Ehhez jött két hete az FTX kriptotőzsde több tízmilliárd dolláros összeomlása, ami így már tényleg soknak tűnik, de a cikk az optimizmusra alapot adó fejleményekre is kitér: az inflációcsökkentésre irányuló amerikai törvények és a Chips and Science Act például jelentős beruházásokhoz vezet majd a következő évben a technológia kulcsfontosságú területein.

Tovább a CNBC elemzésére »