Pénteken formálisan lezárult az elmúlt évek egyik leggyorsabban felnövő kriptovaluta-startup története: az FTX-et csődeljárás alá vonták. A vezérigazgató, Sam Bankman-Fried (a fenti képen) lemondott, a bahamai értékpapír-felügyelet pedig vasárnap bejelentette, hogy vizsgálatot indít a cég ellen.

Kevesen futottak ekkorát ilyen rövid idő alatt

Az FTX elképesztő gyorsan lett a kriptovaluta szcéna egyik nagy játékosa. Az FTX.COM tőzsdét, illetve az azt üzemeltető FTX céget egy korábban a Wall Streeten dolgozó bróker, Sam Bankman-Fried, valamint egy volt Google-alkalmazott, Gary Wang alapította 2019 májusában. Bár voltaképpen nem találtak ki semmi forradalmian újat, nagyon gyorsan meg tudtak győzni nagyon sok embert arról, hogy az FTX az év üzlete. Már 2019-ben olyan kockázati befektetők (VC) láttak a cégben fantáziát, mint a Tiger Global Management, a SoftBank, a Temasek, a Telstra Ventures, a Binance Labs vagy a Greylock Capital Management. A lendületes indulásnak valószínűleg jót tett, hogy Bankman-Fried úton-útfélen a kriptoökoszisztéma szigorú szabályozás alá vonását propagálta.

Így csak kisebb meglepetés volt, hogy alig több mint két év alatt elérte az unikornis státuszt, de nem is akármilyen ugrással. 2021 júliusában 900 millió dollárt kalapoztak össze, amivel egyből 18 milliárd dollárra rakétázott az FTX értéke (a CB Insights július 20-ára teszi, amikor a cég a legalább egymilliárd dollárra értékelt cégek elitklubjának tagja lett).

A vállalkozás olyan stabilnak látszott, hogy még az olyan konzervatív vállalatoknak sem volt gyanús, mint a Mercedes: szeptemberben szponzori szerződést kötött a Mercedes Forma-1-es csapatával. Októberben pedig jöhetett az újabb befektetési kör olyan cégekkel mint a között a BlackRock, a Samsung NEXT Ventures nevű alapja vagy a Sequoia Capital. Itt már 25 milliárd dollárra taksálták az FTX értékét.

A lendület idén sem tört meg – legalábbis egy ideig. A vállalathoz újabb befektetők és újabb pénzek érkeztek (összesen több mint 80 befektető látott fantáziát az FTX-ben). Januárban kaptak 400 millió dollárt (többek között a Softbank Softbank Vision Fundjától és a Temasektől), amivel a vállalat elérte a 32 milliárd dolláros értékelést. Bankman-Friedéknek nagyon ment a szekér, mint a Reuters összeállította kronológiából kiderül, a vállalatnak volt pénze arra is, hogy szponzori szerződésekkel egyre jobban ismertté tegye nevét a mainstream gazdaságban.

Ráadásul úgy tűnt, egyre többen látják be, hogy a kriptovaluta szerves része a pénzügyi világnak. Még a két nagy globális kártyaszolgáltató, a Visa és a Mastercard is tett óvatos lépéseket a kriptopénzek felé.

Pedig idén tavasszal igencsak megrendült az ökoszisztéma. Májusban bedőlt a teraUSD és a luna, ráadásul mindkettő ún. stablecoin volt. Ez magával rántotta az egyik legnagyobb kriptovalutás befektetési szolgáltatót, a Celsius Networköt. A Coinbase, melyet az egyik legpontensebb kriptovállalatnak tartottak, és amely tavaly már tőzsdére ment, rövid idő alatt elvesztette értéke háromnegyedét, és kemény leépítésekre kényszerült.

Az FTX azonban meg sem rezzent, sőt! Bankman-Fried a kriptovilág megmentőjeként lépett fel: opciós szerződést írt alá a bajba jutott BlockFi megvásárlására, és a csődbe ment Voyager Digitalnak is mentőcsomagot ajánlott.

A duma nem mindig elég

Az első, még nem látványos problémák augusztusban jelentkeztek. Az amerikai bankfelügyelet felszólította az FTX-et, hogy álljon le egy hamis reklámmal. Az FTX USA-ban működő operációjának a vezetője ugyanis úgy ajánlgatta az FTX-et, hogy a cégnél elhelyezett tőkére van FDIC (Federal Deposit Insurance Corporation) biztosítás, azaz bizonyos összegig államilag garantált, hogy egy csőd esetén a befektető pénzének egy része megtérül. Bár ezt az ügyet a sajtó is megírta, nem lett komolyabb visszhangja. Bankman-Fried gyorsan bocsánatot kért a "félreérthető fogalmazásért". Pedig az FDIC nem ok nélkül tiltakozott: korábban a Voyager Digital szintén ezzel a trükkel próbált új ügyfeleket szerezni, amikor már a menedzsment látta, hogy baj van.

November elejére aztán az is kibukott, mi állhatott a "félreérthető" tweetek mögött: CoinDesken jelent meg a hír, hogy állítólag Bankman-Fried saját kriptokereskedő cégét jórészt az FTX natív tokenjéből, az FTT-ből finanszírozta.

Innentől aztán nem volt megállás. A hír megjelenése után nem sokkal a Binance vezérigazgatója, Changpeng Zhao bejelentette, hogy cége felszámolja az FTT-ben lévő állományát. Két nappal később a Binance bejelentette, hogy nem kötelező érvényű megállapodást írt alá az FTX felvásárlásáról, ám ezt már másnap felmondta.

Ezzel megpecsételte a vállalat sorsát. A befektetők menekültek, az FTX pedig november 10-én mind a kifizetéseket, mind pedig az új ügyfelek felvételét leállította. Bankman-Fried megpróbált sebtében összehozni egy több mint 9 milliárd dolláros mentőcsomagot, de úgy látszik, most nem járt olyan sikerrel, mint a korábbi tőkebevonásoknál. Pénteken csődvédelmet kért a cégére, és lemondott a vezérigazgatói pozícióról.

Meddig működik a nagyobb bolond elmélet?

És persze a végére van egy sluszpoén: november 12-én az FTX bejelentette, hogy jogosulatlan tranzakciókat észlelt a rendszereiben. A blokkláncelemző cégek is megerősítették, hogy 470-660 millió dollár közötti gyanús kiáramlás történt.

Egyelőre nehét felbecsülni, hogy az újabb botrányos bukásnak milyen járulékos hatásai lesznek. De talán többen elfogadják majd az olyan konzervatív szemléletű pénzemberek véleményét, mint Warren Buffett vagy Bill Gates. A Microsoft társalapítója a nyáron egy konferencián azt mondta, hogy az egész ökoszisztéma működése a "nagyobb bolond elméleten" alapul. A kriptopénzek csekély vagy egyáltalán semmilyen saját értékkel nem rendelkeznek, de a "bolondok" egyre drágábban vásárolják fel azokat abban a reményben, hogy annál is magasabb áron tudják majd továbbadni a "még nagyobb bolondoknak".