Bár időnként mintha elindulna felfelé a piac, a kriptovaluta-árfolyamok általános zuhanása miatt egyre több kriptovaluta-cég kerül nehéz helyzetbe. A hétvégére két csőd (egy kvázi és egy jogilag is lepapírozott) és egy meglepő bejelentés jutott. Kezdjük utóbbival: a Coinbase, amely talán a legjelentősebb kriptovaluta-tőzsde, pénteken jelentette be, hogy a piac jelenlegi állapotától függetlenül növelné jelenlétét Európában. Írországban, az Egyesült Királyságban és Németországban (illetve részben Svájcban) már eddig is jelen volt. Most Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia meghódítása a cél. Ezeken a piacokon a lakossági, intézményi és fejlesztői termékeit is kínálná. A piacok támogatására Írországban felállítanak egy kiválósági központot (Centre of Excellence) az európai kriptovaluta-ökoszisztéma támogatására.

Ez meglehetősen merész bejelentés annak fényében, hogy a vállalat két hete jelentett be nagy leépítést: minden ötödik embert elküldik. A tavaly április óta a Nasdaqon jegyzett Coinbase-nek voltak szebb napjai is. A most 50 dollár alatt forgó részvényeivel tavaly novemberben 360 dollár közelében kereskedtek.

Cégek sora dobja be a törölközőt

Nem mindenkinek adatik meg, hogy előremeneküljön. A Voyager Digital nevű brókercég, amely kriptovaluta-eszközökkel kereskedett, pénteken jelentette be, hogy felfüggeszti a ki- és befizetéseket, valamint leállítja a kereskedést. Azóta pedig a Twitteren győzködi ügyfelei, hogy mindent megtesznek a helyzet rendezéséért: külső pénzügyi tanácsadókkal és jogászokkal vizsgálják azokat az alternatív stratégiákat, amikkel meg lehet menteni a platformot – és vele az ügyfelek befektetéseit.

A probléma csak az, hogy a Voyager már maga is egy május óta tartó láncreakció része. A pánikot az váltotta ki, amikor egy megbízhatónak tekintett stable coin értéke lenullázódott, és bajba került ennek a piacnak az egyik meghatározó szereplője, a Terraform Labs. Nem sokkal később jött az újabb pofon, valószínűleg nem függetlenül a Terraform csődjétől: leállt a Celsius Network, amely olyan atomstabilnak látszott, hogy még az egyik legnagyobb kanadai nyugdíjalap is "jegyet váltott" rá.

A Voyager nehézségei mögött egy közvetlen partnerének bukása áll: a cég múlt pénteki bejelentése előtt pár nappal egy partnercége, a Three Arrows Capital (3AC) ugyanis nem tudta rendezni felé az esedékes hitelfizetési kötelezettségeit. A tartozás állítólag kb. 350 millió dollár és 15 250 bitcoin (ez még a jelenlegi árfolyamon is kb. újabb 300 millió).

A Voyager problémáit közvetlenül okozó szingapúri 3AC viszont már nem látott a hitelezőjéhez hasonló kiutat, így csődvédelmet kért az amerikai hatóságoktól. (Az amerikai csődtörvény egy cikkelye lehetővé teszi a külföldi vállalatok csődvédelmét is, így átmenetileg nem tudják amerikai hitelezői perelni a nemfizetése miatt.) Ezzel persze – bizonyos értelemben – a 3AC is előre előremenekült. Mint a Reuters írja, a szingapúri hatóságok múlt héten már megvádolták, hogy hamisított adatokkal félrevezette a pénzügyi felügyeletet.

Mindeközben az Európai Unióban

Miközben a kriptovaluta-ökoszisztéma erősen rogyadozik, az Európai Unió tagállamai a múlt héten eljutottak egy ideiglenes megállapodásig, hogy rendezhessék a kriptovaluta-piac "vadnyugati" állapotait.

Egyfelől szigorítanak: digitális tokent az EU-ban egy cég csak a székhelye szerint illetékes nemzeti szabályozó hatóság engedélyével bocsáthat ki, de szolgáltathat mind a 27 tagállamban. A nemzeti hatóságoknak a kiadott engedélyekről tájékoztatnia kell az EU értékpapír-felügyeleti hatóságát, az ESMA-t (European Securities and Markets Authority).

A megállapodást még jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is. Ha minden jól halad, elvileg 2023-ban már hatályba is léphet az új szabályozás. No, nem azonnal: stabilcoin típusú tokenek 12, az egyéb tokenek 18 hónap türelmi időt kapnak. Azok a cégek, melyek működése már most is megfelel az új szabályoknak, szintén 18 hónapot kapnak arra, hogy beszerezzék az új törvény alapján szükséges működési engedélyeket. A tokenek kibocsátóinak likviditási minimumot is előírnak. A monetáris szuverenitás megőrzése érdekében pedig korlátozzák a nem EU-s valutákra épülő stablecoinokat.

A szabályozástervezet az NFT-kre (nom-fungible token) nem vonatkozik a tagállamok ellenállása miatt. De amint kölcsönösen helyettesíthetővé válnak, a szabályozók kikényszeríthetik a mögöttük álló cégeket, hogy feleljenek meg a kriptovaluta-szabályoknak. Ha viszont az NFT-ket a hagyományos értékpapírhoz hasonló módon használják, akkor az EU-s MiFID direktíva (Markets in Financial Instruments Directive) vonatkozik rájuk.

A szabályozástervezetnek – nagyon is érthető módon – van környezetvédelmi vonatkozása is: a kriptovaluta-társaságoknak rendszeresen közzé kell tenniük az ESMA által meghatározott formában egy jelentést arról, hogy tevékenységük hogyan hat a környezetre és az éghajlatváltozásra. Az EU azt tervezi, hogy a tapasztalatok alapján két éven belül kötelező fenntarthatósági szabályokat vezet be az ilyen rendszerekre.