Egy friss felmérés szerint még mindig az AWS az egyértelmű piacvezető, de a vállalati ügyfelek között rohamosan növekszik a Microsoft Azure részesedése. A Google kapaszkodik, és a költségek oldaláról próbál újat mutatni a leendő ügyfeleknek.

Az elmúl év során a Microsoft Azure 52 százalékosra növelte jelenlétét az egy évvel korábbi 45 százalékhoz képest, míg az Amazon AWS adaptációs rátája 64-ről 61 százalékosra olvadt – derül ki a Flexera 2019-es State of the Cloud jelentéséből. A vállalati szoftveres és felhős infrastruktúra menedzsmentjében utazó cég sok száz, ezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató szervezetet vizsgált, amelyek 84 százalékban multi-cloud stratégiát alkalmaznak, vagyis több szállítóra, emellett pedig saját adatközponti infrastruktúrájukra is támaszkodnak. Mivel ez átlagosan négy-ötféle megoldás igénybevételét jelenti, az egyes szolgáltatók részesedésének összege ilyen tekintetben jóval meghaladja a 100 százalékot.

A felmérés külön kitér arra is, hogy a legnagyobb vállalatok körében még kisebb a két platform közti különbség: bár ebben a szegmensben az AWS 67 százalékos részesedéssel rendelkezik, a Microsoft is már 60 százalékon áll. A két üzlet összehasonlítását persze nem könnyíti meg, hogy a szolgáltatók nehezen összevethető eredményeket közölnek. Az Amazon felhős biznisze az előző évet 25,65 milliárd dolláros forgalommal zárta, ezen belül is az utolsó negyedév 7,4 milliárdos bevétele 45 százalékos éves növekedést jelentett, amelyhez 2,2 milliárd dolláros működési eredmény társult. A Microsoft ugyanerre a periódusra 76 százalékos bevételnövekedésről számolt be, de nem közölt erre lebontott adatokat.
 

forrás: Flexera, RightScale 2019 State of the Cloud Report


A harmadik legnagyobb piaci szereplő, a Google ugyancsak növekedést könyvelhetett el a Google Cloud felhasználásában, de a 2017-es 18 százalékról 2018-ban mindössze 19 százalékra sikerült feltornásznia magát. Ugyanakkor a Flexera statisztikájából az is kiderül, hogy a nagyvállalatok 41 százaléka minimum érdeklődik a Google felhőszolgáltatás iránt, ami a jövőbeni projekteket illeti, és hajlandónak mutatkozik rá, hogy új alternatívaként kísérletezni kezdjen vele. Ahogy arról mi is beszámoltunk, tavaly a felhőszolgáltatások prioritást élveztek az Alphabet beruházásai között: ezzel kapcsolatban annyit tudni, hogy 2018-ban ide áramlott a társaság 25,8 milliárd dolláros tőkeráfordításának jelentős része.

A felmérés alapján egyébként a vállalati ügyfelek a cloud költések valamivel több mint negyedét, 27 százalékát tartják meg nem térülő ráfordításnak; nem meglepő, hogy a kapcsolódó menedzsment-megoldásokat kínáló Flexera szerint a valós érték ennél 8 százalékkal magasabb, vagyis a cég szerint a felhős büdzsé átlagosan 35 százaléka felesleges kiadásnak számít. Ezeket az arányokat persze mindenki annyira fogadja el hitelesnek, amennyire szeretné, de az biztos, hogy a megjósolhatatlan és könnyen elszabaduló költségekkel szembeni averzió a legfontosabb akadályok között van a felhős infrastruktúraszolgáltatások alkalmazásában.

Nem szeretik, ha nem tudják, hogy mibe fog kerülni

Ehhez kapcsolódik a Google hét elején tett bejelentése, amely az árcsökkentés mellett a skálázhatóságot próbálja szem előtt tartani. A Storage Growth Plan for Google Cloud Storage néven hivatkozott árazási modell lényege, hogy mindazok az ügyfelek, akik a következő 12 hónapban legalább havi 10 ezer dolláros Cloud Storage előfizetést vállalnak, rögzített árat kapnak, vagyis aktuálisan nem kell külön díjat fizetniük az esetleges túlhasználatért. A 12 hónapos periódus végén két lehetőség közül választhatnak: mégis kifizetik a túlhasználatot, vagy a következő éves időszakra az előzőleg tapasztalt felhasználás legmagasabb szintje alapján szerződnek, és ha ez kevesebb mint 30 százalékkal haladta csak meg a korábban meghatározott szintet, akkor visszamenőleg már nem számolják fel nekik a túlhasználatot.
 

forrás: Google Cloud


Itt nyilván azok a vállalati ügyfelek jönnek elsősorban szóba amelyek jól tudják megbecsülni a szükségleteik várható kilengését, mivel tervezhető költségek mellett jutnak a korábbinál nagyobb mozgástérhez. Bár maga a Google Cloud, az AWS vagy az Azure is komoly versenyben van egymással a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia vagy például a szerver nélküli számítástechnika (serverless comuting) területén, a felhős ügyfélkapcsolat kezdete és alapja általában az adattárolás. A Google ennek alapján úgy okoskodik, hogy ezen a területen lesz érdemes kiszolgálnia minél több folyamatot, hogy aztán erre építve a többi szolgáltatását is eladja – a tervezhető költség pedig olyan terméktulajdonság, amit a legtöbb vállalati ügyfél értékelni szokott.

Visszatérve a Flexera felmérésére, a válaszadók közel kétharmada, 64 százaléka éppen a meglévő cloudos kiadások optimalizálását (értsd: a spórolást) tartja a 2019-es év legfontosabb felhős kezdeményezésének, amit csak az informatikai folyamatok nagyobb arányú átköltöztetése közelít meg 58 százalékkal – itt a többi felsorolt szempont egyike sem éri el a 40 százalékot. A többség a szoftverek kapcsán is a licencelés költségvonzatainak jobb megértését jelölte meg prioritásként (52 százalék), megelőzve a publikus felhőre vonatkozó komplex szabályok feldolgozását vagy a licencfeltételek hatékonyabb betartatását is.

Cloud & big data

Nagyon drágán megfizetik az EU-s cégek, hogy bejussanak a kínai piacra

Egyre gyakrabban követeli meg az ottani partner a technológiai transzfert – derül ki az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának egy felméréséből.
 
Ha nem sikerül megválaszolni azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek az informatikai fejlesztések még mélyebb integrációjával járnak, nem teljesedhet ki a gyártóipar negyedik forradalmát elhozó trend. Lehetőségek és buktatók.
A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.