Csinálok egy (ingyenes) operációs rendszert 386-os és 486-os AT-klónokra. Nem lesz olyan nagy és professzionális, mint a gnu (Richard Stallman 1983-ban indított projektje) – írta ki Linus Torvalds 1991. augusztus 25-én egy olyan hírcsatornára, amelyen a MINIX (azaz MINi-unIX) nevű IBM PC-re írt Unix-klón használói-fejlesztői osztottak meg egymással információkat. Ma már tudjuk, Torvalds nem is tévedhetett volna nagyobbat.
A fiatal fejlesztő, aki ekkor a Helsinki Egyetem hallgatója volt, elsősorban visszajelzéseket várt, és azért ezen a fórumon, mert a Linuxhoz sok ötletet merített az amerikai-holland Andrew S. Tanenbaum által oktatási célra fejlesztett MINIX-ből.
Ami 1991-ben hobbiprojektnek indult, mára a modern informatika talán legfontosabb operációs rendszerévé vált. Ott van a mobilokon (az Android formájában), a szuperszámítógépek száz százalékán valamilyen Linux-disztribúció fut, ahogy a legtöbb webes kiszolgálón is. A beágyazott rendszerek többsége szintén Linux-alapú, a felhő pedig egyenes elképzelhetetlen lenne nélküle. Még az Azure-ban is lenyomja a Microsoft saját operációs rendszerét! (A siker okaiért érdemes visszalapozni erre a cikkre, amelyben a Linux első 25 évének örültünk Szentiványi Gábor segítségével.)
Desktopon azonban nem sikerült áttörést elérnie (már ha azt a pár milliárd androidos készüléket nem tekintjük valamilyen értelemben desktopnak). A Statcounter 2,4 százalék közelébe méri a piaci részesedését, de például a Chrome OS 1,2 százalékát még így is magasan veri.
Milyen hobbi?!
A projekt hobbinak indult, és ma is szórakoztató, mondta a The Registernek a kernel egyik fejlesztője, Greg Kroah-Hartman. A szakember több mint 20 éve foglalkozik a Linux kernel fejlesztésével; korábban dolgozott a SUSE kiadáson, 2014-től pedig a Linux Alapítvány alkalmazottja. Válaszaiból az is kiderül, hogy a Linux, ami a tudáshoz, szellemi értékekhez való szabad hozzáférés szimbóluma is volt, mára súlyos üzlet lett.
Mint mondta, a projekt összességében megmaradt az eredeti céljánál: olyan működőképes kernelt fejleszteni, ami minden hardveren működik. És persze a világuralom – tette hozzá vicceskedve –, amit már elértek, így annak csak a fenntartása lehet a cél. Bár Kroah-Hartman ez viccnek szánta, ahogy a fenti adatok mutatják, pontosan leírja a Linux pozícióját. Jól végikövethető, hogyan vált óriási fegyverré és pénzgyárrá a Google kezében, vagy hogy mekkora üzletet tudott építeni rá a Red Hat, a Novell...
A projekt nemzetközi jellege azonban a kezdetektől nem változott. "Mindig is globális projekt volt, bárkitől bárhonnan elfogadunk módosításokat. Nem tudjuk, és nem is érdekel bennünket, hogy melyik országban él, vagy melyik cégnek dolgozik. Ez nem változott, és nem hiszem, hogy valaha is megváltozik."
Nem mondható, hogy a Linux-alapítvány túllihegte volna az ünneplést. Egy pólótervező versenyt azért kiírt, és a nyertesnek felajánlott egy konferenciarészvételt. Ez némileg tükröződik is a nyertes pólódizájnon. A születésnapi ruhadarabokat itt rendelhetik meg a rajongók.
Költségcsökkenésből finanszírozott modernizáció
A cloud-native alkalmazások megkövetelik az adatközpontok modernizációját, amihez a SUSE többek között a virtualizációs költségek csökkentésével szabadítana fel jelentős forrásokat.
CIO kutatás
Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?
Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.
Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!
Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?