A Világgazdaság érdeklődésére a Nemzetgazdasági Minisztériumnál megerősítették, hogy olyan módszeren dolgoznak, amellyel a globális internetes vállalkozásokat rászoríthatnák arra, hogy a hazai cégekkel egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a piaci versenyben. A feladat nemes, egyben rettenetesen nehéz.
Nyárig kell megoldani
A tárcavezetőnek egy kormányhatározat értelmében idén június végéig kell a javaslatcsomagot tartalmazó jelentést a kormány asztalára letennie. A jelentésnek "a sikeres nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve a globális internetes vállalkozások adóelkerülésével szembeni fellépés lehetőségeit" kell bemutatnia.
A nagy internetes, technológiai vállalkozások különböző adózási kiskapukat és az eltérő nemzeti szabályozásokat kihasználva szinte valamennyien a láthatósági szint alá nyomják a ténylegesen befizetett közterheiket, miközben az érintett országokban dollármilliárdokat keresnek. Egyes becslések szerint csak a Google tavaly 18 milliárd eurót söpört be Európában, miközben 28 millió euró adót fizetett a kontinens országaiban összesen. Ez konkrétan 1-2 tizedszázalékban mérhető adórátának felel meg.
A hazai piacon sem más a helyzet. A legfrissebb adatok szerint tavaly nettó 54,1 milliárd forint volt a digitális hirdetési piac bevétele, aminek nagyjából a felét a globális szereplők (praktikusan a Google és a Facebook) vitték ki az országból. Utóbbiak nem vagy maximum áttételesen és csekély arányban fizetnek helyben közterheket, miközben a hazai székhelyű vállalkozásoknak minden adó- és egyéb jogszabályi kötelezettséget be kell tartaniuk. Ha véletlenül a különadóval sújtott bevételeikből nyereség marad, az után társasági adót fizetnek, miközben a globális nagyágyúk vidáman folyatják át áfabefizetéstől és minden egyéb kellemetlenségtől mentesített forgalmukat a különböző adóparadicsomokon keresztül.
Felemás megoldások
Európában és világszinten is terítéken van a multik igazságosabb közteherviselése, ám a helyzet egyáltalán nem egyszerű, ugyanis amíg a jogszabályok lehetővé teszik a trükközést, addig nehéz fogást találni az erkölcsileg mindenképpen megkérdőjelezhető, ám törvénytelennek nem minősülő gyakorlaton.
A gondtalan életnek azonban lassan vége. Egy belengetett EU-vizsgálat után az egyik kedvelt adózási helyszínként nyilvántartott íreknek is lépni kellett, ami miatt idén már nem lehet könnyen megúszni a társasági adó megfizetését. A probléma csak annyi, hogy a már működő cégek 2020-ig haladékot kaptak, azaz öt éven keresztül elvileg minden mehet úgy, ahogy eddig. Az Egyesült Királyság nemrégiben egyezett meg a Google-lel, hogy a korábbi években elmaradt adóbefizetéseit egy egyszeri, 130 millió fontos tétel befizetésével letudhatja. Ezt a különalkut azonban mind a közvélemény, mind az ellenzéki képviselők hevesen bírálták.
A legjobb esélye a kapuk bezárására a G20-ak és az OECD által szorgalmazott kezdeményezésnek van. Az úgynevezett BEPS-akcióterv az adóparadicsomok felszámolását, a világszinten kiegyensúlyozatlan adóterhelések nagyobb összhangba hozását igyekszik elérni. A BEPS konkrét megvalósításáról 2014 szeptembere óta folynak intenzív tárgyalások.
Az ötlettől az értékteremtésig – egy jól működő adattudományi szervezet alapjai
Miért bukik el annyi adattudományi kezdeményezés már az indulás után? A válasz gyakran nem az algoritmusok összetettségében, hanem az adatok minőségében és kezelésében keresendő. Stabil adatforrások, következetes feature-kezelés és egy jól felépített Feature Store nélkül a gépi tanulás ritkán jut el a valódi üzleti értékteremtésig.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak