Az Egyesült Államok igazságos és fenntartható adórendszeréért küzdő Citizens for Fair Taxes szervezet rendkívül tanulságos kiadványt hozott nyilvánosságra, amely az ötszáz legnagyobb amerikai vállalat adóparadicsomokhoz fűződő kapcsolatát vizsgálta. Kiderült, az adóelkerüléshez leginkább a technológiai vállalatok értenek.

Az Excel bármit elbír

Az összegyűjtött adatok alapján a Top 500 vállalat közül 358-nak bizonyosan van adóparadicsomban bejegyzett leányvállalata, ami összességében több mint 7600 külföldi céget jelent. Ezek az adóoptimalizálásra fenntartott szervezetek együtt nagyjából 2100 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkeznek. A technológiai szektor rugalmasságát mutatja, hogy az amerikai kintlevőség több mint negyede, 550 milliárd dollár ehhez az iparághoz köthető. Az infokommunikációs vállalatok a csúcstartók között még inkább felülreprezentáltak, hiszen a tíz legnagyobb "parkoltató" közül öt a tech ipar képviselője.

A Statista által készített fenti grafikon a tíz legnagyobb összeget külföldön tartó IT-s vállalatot mutatja. Ebből jól látszik, hogy nem kispályás szereplőkről van szó, hiszen az Apple egymaga több mint 180 milliárdot tart a leányvállalatainál. De még az ötödik helyre szorult Google esetében is annyi pénzről van szó, amennyiből majdnem a teljes magyar államadósságot egy csapásra el lehetne tüntetni.

Természetesen nem véletlen az informatika ilyen fajsúlyos szereplése ezen a nem feltétlenül hízelgő listán. A szoftverek, szellemit termékek, szabadalmak világában ugyanis sokkal egyszerűbb úgy sakkozni a termékekkel és szolgáltatásokkal házon belül, hogy a végén az jöjjön ki, amit a vezetőség és a tulajdonosok leginkább látni szeretnének.

Szorul a hurok

A gondtalan életnek azonban lassan vége. Legalábbis rengeteg olyan lépés és kezdeményezés történt az utóbbi időszakban, amelyekkel globálisan és regionális szinten is igyekeznek fellépni az adóoptimalizásnak nevezett trükközés ellen, ami természetesen nem csak az USA-ban érhető tetten, hanem más országokban is, ahol a minimálisnál egy kicsit is magasabbak a cégekre kirótt helyi közterhek.

Az Egyesült Királyságban például különadóval próbálkoznak rászorítani az adózásra a leányvállalataik között zsonglőrködő multikat. Egy belengetett EU-vizsgálat után az egyik kedvelt adózási helyszínként nyilvántartott íreknek is lépni kellett, ami miatt idén már nem lehet könnyen megúszni a társasági adó megfizetését. A probléma csak annyi, hogy a már működő cégek 2020-ig haladékot kaptak, azaz öt éven keresztül elvileg minden mehet úgy, ahogy eddig.

Ugyanakkor előbb is vége lehet az aranyéletnek, ha a G20-ak és az OECD által szorgalmazott kezdeményezést sikerül gyorsan és hatékonyan konkrét, közös lépésekké formálni. Az úgynevezett BEPS-akcióterv az adóparadicsomok felszámolását, a világszinten kiegyensúlyozatlan adóterhelések nagyobb összhangba hozását igyekszik elérni. A BEPS konkrét megvalósításáról tavaly szeptember óta folynak intenzív tárgyalások.