A magyar Forbes Magazin szeptemberi számának címlapsztorijában a neves hálózatkutató, az erdélyi születésű Barabási Albert-László az általa alapított orvostudományi cégéről, a Scipher Medicine-ről is mesél. A startup első körben 8,5 millió dolláros befektetést kapott termékfejlesztésre.
Sejtjeink működésében is ott a hálózat
Az ELTE-n fizikus diplomát szerző Barabási Albert-László jó ideje az USA-ban dolgozik. Az IBM-nél dolgozta ki híres hálózatelméletét, az erről szóló, a 2002-ben megjelent Behálózva (Linked) című műve tudományos bestseller lett. Jelenleg a Harvard tanára, de több szálon is kötődik a hazai tudományos élethez. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, tanított a CEU-n, emellett Vicsek Tamás akadémikussal, aki többek között az autonóm dróncsapatok együttmozgásának problémájára talált megoldást, a Maven7 nevű magyar startup tudományos tanácsadója.
A Scipher Medicine-t (korábbi nevén DZZOM), amely Barabási legújabb kutatási eredményeit próbálja alkalmazni a gyógyítás területén Maven7-ben is komoly szerepet vállaló Ruppert Péterrel és Joseph Loscalzo kutatóval alapította 2014-ben.
A startup arra keres megoldást, hogy hogyan lehet személyre szabott gyógyszerek fejlesztésével hatékonyabbá tenni nehezen gyógyítható betegségek kezelését. Az ötletet egyébként ismét a hálózatkutatás adta. A probléma az, hogy az egyes hatóanyagok másként hatnak különböző emberekre. Ahhoz, hogy a kezelés hatékony legyen, és a nehezen kezelhető betegségeket is lehessen jó hatásfokkal gyógyítani, fel kell térképezni genetikai változások hálózatos működését. (A biológiai rendszerek hálózatos működésével foglalkozik például a lapunknak többször is interjút adó Csermely Péter biokémikus is.)
A kutatók elkészítették az emberi sejtekben zajló biológiai folyamatok hálózati térképét. A térkép létrehozásához részben bilológiai kutatások, részben hálózati kutatások eredményeit használták fel. Így derült ki, hogy az emberi sejtben a hálózati működéssel leírható folyamatok zajlanak le. Lényegében erre alapították a céget, mert a modell alapján elég pontosan jósolható az is, hogy egy bizonyos betegségre kinél milyen hatóanyag hozhat eredményt a gyógyításban. A platform azonosítja az adott betegnél a betegség mögött meghúzódó sejtmolekuláris folyamatot, és ez alapján tudja megjósolni, hogy melyik gyógyszermolekula lesz a a leghatékonyabb kezelésben.
Platformot fejlesztenek
A Scipher Medicine valóban átfogó platformban gondolkodik. Amellett, hogy segít a hatóanyagok személyre szabásában azáltal, hogy képes megjósolni a beteg szervezetének válaszreakcióját, új hatóanyagok kifejlesztésében is segít. A most kapott befektetést a startup már a platform tényleges kifejlesztésére fordítja, és meglehetősen rövid időn belül meg szeretnének jelenni az első verzióval.
A krónikus betegségben szenvedők azonban arra nem számíthatnak, hogy rövid időn belül új és egyedi gyógyszerrel kezelhetik magukat, hiszen egy-egy molekula engedélyezési folyamata a világon mindenhol nagyon hosszú folyamat. Évek telnek el, amíg egy új hatóanyag eljut a laboratóriumokból a gyógyszertárakba. A meglévő hatóanyagok felhasználásának hatékonyságán azonban így is sokat javíthat.
Az, hogy az gyógyászat ebbe az irányba halad, nem újdonság. A mesterséges intelligencia vagy a 3D nyomtatás orvosi felhasználásától is sokan azt várják, hogy forradalmasítja a gyógykezeléseket – előbbi a pontosabb diagnosztika és az egyéni kezelési tervek révén, utóbbi pedig az egyedi gyógyszerelőállítással. Akit érdekel a téma, lapozzon vissza az egyik legismertebb magyar orvosi jövőkutató, Meskó Bertalan egy öt évvel ezelőtti bejegyzéséhez, melyben az orvoslás jövőjének húsz, szerinte legfontosabb trendjét foglalta össze két részben (itt található az első rész, és itt a második rész.)
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak