Annak idején mi is beszámoltunk a Brave indulásáról. A böngésző azzal az ígérettel csábította a felhasználókat, hogy megkímél az idegesítő, tolakodó, nem releváns reklámoktól, illetve blokkol minden olyan szkriptet és trackert, ami lassíthatja a netezést, vagy plusz adatokat szerezne meg tőlünk. Az már csak hab a tortán, hogy mindezek miatt jelentősen gyorsul az oldalak betöltési ideje.

Kezdi felvenni a tempót

Egy új, ismeretlen böngészőnek különösen nehéz a helyzete, ha piacot akar találni egy olyan szegmensben, amelyet a Google tart egyértelmű uralma alatt. A Chrome mellett még az olyan, komoly múlttal és ismertséggel rendelkező megoldásoknak sem jut sok levegő, mint a Mozilla Alapítvány Firefox böngészője. Ugyanakkor a Microsoft próbálkozása az Edge elterjesztésével egyelőre jó irányt vett. A Brave fejlesztőinek azonban nem állnak rendelkezésre Redmond mérhetetlen erőforrásai és a piacszerzés szempontjából szintén felbecsülhetetlen fontosságú beágyazottsága az informatikai világba.

A fentieket figyelembe véve egyáltalán nem tűnik rossznak az a teljesítmény, amelyet a Brave négy év létezés után fel tud mutatni. A friss adatok szerint a havonta aktív felhasználók száma már meghaladja a 20,5 milliót. A tábor nagyjából harmada, azaz 7 millió ember pedig naponta használja a programot. Mindezek a számok önmagukban nem sokat mondanak, de ha hozzátesszük, hogy egy évvel ezelőtt még csak 8,7 milliós volt a havonta aktív közösség (3 milliónyi napi felhasználó mellett), akkor komoly fejlődés látszik. (Azt is érdemes megemlíteni, hogy ugyan a böngésző 2016-ban indult útjára, de első, stabil 1.0-s verziója végül csak egy évvel ezelőtt jött ki.)

Persze mindez még így is csak kerekítési hibának látszik a nagyobb böngészők adataival összehasonlítva. A gyengélkedőként emlegetett Firefox például több mint 220 millió havonta aktív felhasználóval rendelkezik, ami több mint tízszerese a Brave táborának, ám ez is csak nagyjából 4 százaléknyi piaci tortaszeletet ér. A 70 százalék közelében tanyázó Chrome több milliárdnyi felhasználójával pedig össze sem érdemes vetni a Brave számait.

Van reklám, van pénz, csak máshogy

A Brave alapértelmezett módon kipucolja a felhasználói adatokra támaszkodó hirdetéseket, de ez nem jelenti azt, hogy reklámok nem jelenhetnek meg rajta. A böngészőt ugyanis igyekeznek abból eltartani, hogy saját, megbízható hirdetési partnerektől származó promóciókat juttatnak el az ezeket fogadni hajlandó netezőkhöz. A cég közlése szerint már több mint 2200 reklámkampányt szolgált ki rendszerük, összesen 460 cég közreműködésével. A Brave tájékoztatása alapján ezek átkattintási aránya 9 százalékos volt, ami magasan meghaladja az iparági átlagot.

A koncepció másik fontos eleme a felhasználók által gyűjthető kreditekben rejlik. Az aktivitás alapján felgyülemlő Basic Attention Tokenek (BAT) kriptovalutaként működnek. Ezeket aztán a felhasználók szétoszthatják a számukra kedves tartalomelőállítók között (akár automatikus módon, az oldalon töltött idő arányában, akár egy konkrét összeg egyszeri vagy rendszeres "átutalásával"). Sőt a minőségi tartalmat különösen értékelő felhasználók külön is feltölthetnek pénzt az egyenlegükre, ha a böngészéssel keresett összegnél többet szeretnének áldozni a számukra fontos kontentgyártókra. 

Mindezidáig 26 millió BAT tokent osztott szét a Brave a programra jelentkező tartalomelőállítók között. Ez a BAT jelenlegi árfolyamán 4,6 millió dollárnak felel meg, ami nem túl komoly összeg ahhoz képest, hogy a Google és a Facebook havi szinten is sok-sok dollármilliárdnyi hirdetési pénzzel zsönglőrködik. Amennyiben a Brave-nek sikerül az elmúlt évben tapasztalt növekedési ütemet hozni az elkövetkező években, akkor mind a böngészőrészesedési statisztikákban, mind a hirdetési piacon képes lehet szemmel látható darabkát kikaparni magának.