Ez már a második leépítés idén, így összességében a dolgozók harmadától válik meg egy éven belül a cég. Közösségi oldalakon igyekeznek segíteni a kirúgottak elhelyezkedését.

Idén már második leépítési hullám kezdődött meg a Mozillánál. Januárban még csak hetven ember elbocsátását jelentette be globálisan a mintegy ezer főt foglalkoztató szervezet, most azonban egy komoly átalakítási terv részeként további 250 embernek kell távoznia – írja a Mozilla blogja.

Közvetlen okként ugyan a COVID-ot jelölte meg Mitchell Baker, a tavaly kinevezett vezérigazgató, de voltaképpen arról van szó, hogy nem sikerült összeegyeztetni a nyílt forráskódú, aktivista szemléletet az üzlettel.

Új terv kell

A Mozilla elég sajátos módon működik a szofverpiacon. A 2003-ban nyílt forráskódú projektekre alapított nonprofit Mozilla Alapítvány csak egy ernyőszervezet, magát az üzleti tevékenységet (fejlesztés, értékesítés) az alapítvány által létrehozott Mozilla Corporation végzi. A vállalatot tavaly óta irányítja Mitchell Baker, aki ezt a feladatát az alapítványban betöltött elnöki funkciója mellett látja el. (Ő volt az egyik motorja annak, hogy a Netscape romjain létrejöjjön a nonprofit alapítvány a Firefox böngésző és a Thunderbird levelező fejlesztésére, majd pedig a Mozilla vállalat a munka tényleges koordinálására).

Bár a Mozilla több fizetős termékkel is próbálkozott, a fő bevételi forrás a böngésző: a keresőmotorok fejlesztői (Google, Baidu, Yandex stb.) fizetnek a Mozillának azért, hogy keresőmotorjuk alapértelmezett legyen a Firefoxban. Ez a 2010-es évek elején még stabil bevételi forrásnak számított, amikor még a második legelterjedtebb böngésző volt a piacon. Mára azonban részesedése a Statcounter adatai szerint 5 százalék alá csökkent. Ennek oka nem kis részben az, hogy a Firefox a desktopon ragadt, és nem sikerült gyökeret vernie a okostelefonokon, miközben a böngészés egyre inkább áttevődött a mobil platformokra.

A megoldás az lett volna, hogy minél több versenyképes, de fizetős termékkel jelenjenek meg a piacon. Ez az irány tavaly nagyobb lendületet vett. A korábbi vezérigazgató, Chris Beard egy múlt nyáron adott interjújában említette egy fizetős Firefox lehetőségét.

Most viszont a vállalat vezetését tavaly év végén átvevő Baker elismerte, hogy elszámították magukat. Bár ő a világjárvánnyal hozza összefüggésbe, hogy újra kell gombolni a kabátot, a változások szükségessége már januárban, az akkori kisebb mértékű elbocsátáskor megfogalmazódott. Baker akkor azt írta egy belső tájékoztatóban, hogy alábecsülték a jövedelemtermelő új termékek piacra viteléhez szükséges időt, így nem jött be az a várakozás, hogy a Mozilla már 2019-ben számottevő bevételekhez jut az új, előfizetésben kínált termékekből. Akkor az elbocsátások mellett a dolgozói juttatásokat is lefaragták.

A vezérigazgató mostani ötpontos megoldási tervében első helyen a termékportfólió szélesítése, távlatilag pedig egy szerves ökoszisztéma felépülése áll, amely a termék-technológia-érdekképviselet hármasságára épül, utóbbi egyértelműen a nyílt és a magánélet biztonságát maximálisan tiszteletben tartó internet melletti elkötelezettséget jelenti. A Mozillának továbbra is fontos a közösségépítés, ami a nyílt forráskód egyik alapja, de azt össze kell kapcsolni a közgazdasági szemlélettel, azaz keresni kell olyan bevételi forrásokat, melyek stabil hátteret adnak a fejlesztéseknek.

Nagyvonalú ajánlat...

Azt még nem konkretizálták, hogy mely területeket érint a leépítés. Azt azonban már tudni, hogy a vállalat nagyvonalú ajánlattal válik meg a 250 alkalmazottjától. A távozók egy összegben megkapják az év végig esedékes alapfizetésüket, az első félévre járó bónuszaikat, valamint év végig az egészségbiztosításuk is garantált.

Emellett létrehoztak egy alumni-kezdeményezést is, a Mozilla Lifeboatot, amely segít a távozóknak új munkahelyet találni. Ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy lassan a Mozillának is szüksége lehet egy mentőcsónakra.

Közösség & HR

A csaló hívások ellen kínál védelmet az Android legújabb funkciója

A trükkös hívások időben való észlelése segíthet a kontaktok személyes adataival való visszaélések és a mesterséges intelligenciával létrehozott mélyhamisítások elleni védekezésben is.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.