Egy hónappal ezelőtt robantott egy kisebb bombát a The New York Times cikke, amelyből kiderült, hogy sok mobil- és tabletgyártó sokáig különleges jogosítványokat kapott a közösségi hálózattól. Ennek köszönhetően például egyetlen felhasználón keresztül közel 300 ezer facebookozó személyes információihoz lehetett hozzájutni.

Az eset kirobbanását követően többen élesen kritizálni kezdték a Facebookot, azt feszegetve, hogy ez a fajta gyakorlat nem felel(t) meg a hatályos szabályozói környezetnek. A cég igyekezett kategórikusan tagadni a vádakat, és egy 747 oldalas bizottsági válaszban próbálta tisztázni, mit miért tett.

Sokan halászhattak az adattengerben

Az említett dokumentumból kiderül, hogy a The New York Times értesülései nagyságrendben helytállóak voltak, hiszen összesen 52 vállalat kapott különböző kiváltságokat. Utóbbiak között van jó pár kínai vállalat (Alibaba, Huawei, Lenovo, Oppo), amelyek tevékenységét Amerikában elég nagy aggodalom kíséri. A partnerségek zöme, egészen pontosan 38 darab egyébként már lejárt, míg további hétnek most júliusban lesz vége.

Néhányat azonban továbbra is fenn kíván tartani a Facebook. Az Apple-nek, az Amazonnak és a Tobii szemmozgást követő alkalmazásnak egyelőre bérelt helye van, mint ahogy azoknak a partnereknek is, akik ennek keretében facebookos értesítéseket jelenítenek meg böngészőjükben (Mozilla, Opera). Igaz, utóbbiak esetében elvi lehetőség sincs arra, hogy a felhasználó baráti körének adataihoz jusson hozzá a külső partner.

A vaskos anyagból az is világossá vált, hogy 61 külső alkalmazásfejlesztő, köztük például a Spotify, akár hat hónapos türelmi időt is kapott 2014-ben, amikor a cég szigorított az adatok megosztásával kapcsolatos szabályain. További néhány fejlesztő pedig korlátozottan nyúlhatott bele a kapcsolati háló jelentette mézesbödönbe egy bétateszt alkalmával, ám ennek részleteit nem tárja fel a beadott dokumentum.

Érzékeny téma

Az egyelőre nem világos, hogy ezzel a jelentéssel letudta-e az ügyet a közösségi óriás, vagy esetleg további kínos meghallgatások következnek. Az biztos, hogy a Cambridge Analytica-botrányt követően a Facebook igyekezett minden gyenge szálat elvágni, ennek eredményeként, ahogy az a dokumentumból is kiderült, a fenti együttműködések egy jó része ma már nem érvényes. A vádakat, miszerint a cég évtizedes gyakorlata megsérthette a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) egy 2011-től élő szabályozását is, azzal próbálják lerázni, hogy a gyártók nem külső fejlesztőnek, hanem (partner)szolgáltatónak minősülnek, hasonlóan például egy fizetési rendszert üzemeltető vállalathoz.

A Facebook adatkezelési gyakorlatát egyébként nem ezen az egyetlen fronton kapargatják. Alig több mint két héttel ezelőtt készült el egy másik vaskos válaszkötettel a cég, amelyben azokat a témákat igyekeztek kifejteni, amelyeket az alapító Mark Zuckerberg tavaszi kongresszusi meghallgatásán nem sikerült kellő mélységében érinteni. Ebből a dokumentumból derült ki pontosan, hogy milyen elképesztően széles körben gyűjt és tárol információkat felhasználóiról a Facebook.