Robbie Barrat még alig került ki a középiskolából, de már egy stanfordi kutatólaboratórium munkatársa. A fiatalember teljesen autodidakta módon kezdte kitanulni a mesterséges intelligencia tudományát, köszönhetően annak, hogy a nagy cégek sorra nyitják meg kódjukat, hogy azokon bárki tudjon gyakorolni, fejleszteni. A tehetséges programozó tavaly egy gép által költött rapszámmal került a hírekbe, legújabb elfoglaltsága pedig az, hogy a mesterséges intelligenciával festet aktokat.

Picasso és Dalí is csettintene

A projekthez az alapot egy jó adag régi festmény szolgáltatta. Ezen az információbázison dolgozott két külön mesterséges ideghálózat. A "generatív ellenséges hálózat" (generative adversarial networks, GAN) technológia lényege, hogy az algoritmusok versenyeznek egymással. Az első felel a képek megalkotásáért, a másodiknak pedig ki kell szúrnia azt, hogy az egy valódi, ember által festett alkotás-e, vagy a "rokon" kreálmánya.

Az algoritmusok a kapott eredmények alapján folyamatosan finomítanak saját döntéseiken, így egymást trenírozva, sokszoros iterációt követőn egyre jobb képeket kaphatunk. Ahogy azt az alábbi képeken is látni, a számítógép egyelőre meglehetősen elvontan alkot, ám a felkavaróan érdekes digitális festmények lassan simán kikerülhetnek egy múzeum falára.

the AI *always* paints heads and faces the same way; with this weird yellow/purple texture. Have no idea why, but I like it. pic.twitter.com/aq8W6GEZUC

— Robbie Barrat (@DrBeef_) March 27, 2018

Arra a különös jelenségre, hogy az MI miért rajzol folyton sárga-lila amőbaszerű foltokat a fejek helyére, egyelőre maga a projektgazda sem volt képes rájönni. Az viszont biztos hogy a bizarr ábrázolásmód nem most először köszön vissza a gépi tanulás területén.
 

A Google-nél például igen érdekes eredményeket hozott az a kísérlet, amikor az algoritmusnak egy képet adtak, hogy aztán abból kiindulva "szabadon engedje a fantáziáját". A gépi tanulással felvértezett kód néha egészen pszichedelikus, ugyanakkor megkapó végeredményre jutott.

Rapben is jó

A végére mindenképpen érdemes kitérni Barrat tavalyi ötletére is, ami tulajdonképpen egy középiskolás programozói klubon kötött fogadáson alapult. Az ott lévők közül ugyanis nem mindenki osztotta Barrat nézetét arról, hogy a gépi intelligencia idővel mindenféle emberi feladatot képes lesz ellátni. Állítása alátámasztására a következő foglalkozáson már egy olyan rapszámmal érkezett, amelyet a Kanye West munkásságán "táplált" algoritmus készített. Az eredménybe alább lehet belehallgatni.