Egy kutató különös feladatot adott két, egymásnak eresztett öntanuló rendszernek. Az eredményre a legvadabb stílusban alkotó művészek is büszkék lennének.

Robbie Barrat még alig került ki a középiskolából, de már egy stanfordi kutatólaboratórium munkatársa. A fiatalember teljesen autodidakta módon kezdte kitanulni a mesterséges intelligencia tudományát, köszönhetően annak, hogy a nagy cégek sorra nyitják meg kódjukat, hogy azokon bárki tudjon gyakorolni, fejleszteni. A tehetséges programozó tavaly egy gép által költött rapszámmal került a hírekbe, legújabb elfoglaltsága pedig az, hogy a mesterséges intelligenciával festet aktokat.

Picasso és Dalí is csettintene

A projekthez az alapot egy jó adag régi festmény szolgáltatta. Ezen az információbázison dolgozott két külön mesterséges ideghálózat. A "generatív ellenséges hálózat" (generative adversarial networks, GAN) technológia lényege, hogy az algoritmusok versenyeznek egymással. Az első felel a képek megalkotásáért, a másodiknak pedig ki kell szúrnia azt, hogy az egy valódi, ember által festett alkotás-e, vagy a "rokon" kreálmánya.

Az algoritmusok a kapott eredmények alapján folyamatosan finomítanak saját döntéseiken, így egymást trenírozva, sokszoros iterációt követőn egyre jobb képeket kaphatunk. Ahogy azt az alábbi képeken is látni, a számítógép egyelőre meglehetősen elvontan alkot, ám a felkavaróan érdekes digitális festmények lassan simán kikerülhetnek egy múzeum falára.

 

 

Arra a különös jelenségre, hogy az MI miért rajzol folyton sárga-lila amőbaszerű foltokat a fejek helyére, egyelőre maga a projektgazda sem volt képes rájönni. Az viszont biztos hogy a bizarr ábrázolásmód nem most először köszön vissza a gépi tanulás területén.
 


A Google-nél például igen érdekes eredményeket hozott az a kísérlet, amikor az algoritmusnak egy képet adtak, hogy aztán abból kiindulva "szabadon engedje a fantáziáját". A gépi tanulással felvértezett kód néha egészen pszichedelikus, ugyanakkor megkapó végeredményre jutott.

Rapben is jó

A végére mindenképpen érdemes kitérni Barrat tavalyi ötletére is, ami tulajdonképpen egy középiskolás programozói klubon kötött fogadáson alapult. Az ott lévők közül ugyanis nem mindenki osztotta Barrat nézetét arról, hogy a gépi intelligencia idővel mindenféle emberi feladatot képes lesz ellátni. Állítása alátámasztására a következő foglalkozáson már egy olyan rapszámmal érkezett, amelyet a Kanye West munkásságán "táplált" algoritmus készített. Az eredménybe alább lehet belehallgatni.

Cloud & big data

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.