Talán nem véletlen, hogy idén egy nem szorosan informatikai, de mindenképpen csúcstechnológiai eredmény került a MIT Technology Review éves toplistájának az élére. A szaklap szerkesztősége két évtizede minden év elején összeállítja azt a tíz technológiai vívmányt, amely az adott évet szerintük meghatározza majd. Az idei lista élére érthető okokból az mRNS-technológia került, melynek segítségével elképesztő gyorsasággal sikerült kifejleszteni védőoltást a COVID-19 ellen. A technológia, amivel kapcsolatban itthon leggyakrabban az eljárás egyik kidolgozójának, Karikó Katalin biokémikus kutatónak a neve hangzik el, további betegségek végleges leküzdésében is kulcsszerepet kaphat: sokan vélik, hogy ezzel az eljárással a HIV ellen is lehet majd hatékony vakcinát gyártani, írja a tudományos magazin.

A listát amúgy az IT területéről érkező technológiák uralják, közülük azonban több is a koronavírus-járványnak köszönheti sikerét.

Távol a világ zajától

Két technológiát egyértelműen a COVID emelt magasba. Az emberek fizikai kapcsolatának nyomon követését biztosító technológiák közül az először Szingapúrban alkalmazott, majd az Apple-Google páros által tökélyre vitt módszer került ki győztesen. A mobiltelefonokban használt Bluetooth LE segítségével elvileg a személyes adatok megsértése nélkül vissza lehet követni a fertőzöttek kapcsolatait, így könnyebb megtalálni azokat, akik potenciálisan veszélyeztetettek, mert érintkeztek egy fertőző személlyel. Azóta persze kiderült, hogy a módszer sem tökéletes – legalábbis a magánélet védelme szempontjából. De mint a Technology Review írja, a tanulságok sokat segíthetnek egy következő világjárvány gyorsabb megfékezésében.

A másik, szintén a koronavírushoz kötődő technológia a "remote everything" nevet kapta. Ez amolyan gyűjtőfogalom (mint mondjuk az Internet of Everything), ami a járványhelyzetre való forradalmi reakciót írja le a két hagyományosan a legszemélyesebb kapcsolatra épülő területen: az oktatásban és az egészségügyben. A világ egyes részein egyszerűen kulcsfontosságú volt, hogy ez a két terület, ha nem is tökéletesen, de elfogadható szinten működjön remote módban is. Egyes ázsiai és afrikai országokban nagyon komoly sikereket értek el oktatócégek. A hongkongi központú Snapask online oktatócégnek több mint 3,5 millió felhasználója van kilenc ázsiai országban, az indiai székhelyű Byju's tanulási appot pedig már közel 70 millióan használják napi szinten a járvány hatására. Ugandában pedig, ahol a krónikus orvoshiány a járvány miatt még súlyosabbá vált, a távegészségügy fejlesztésével vették fel a harcot a betegségekkel.

Ilyen-olyan mesterséges intelligenciák...

A listára két mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia is felkerült. Az egyik az OpenAI csoda algoritmusa, a GPT-3, amely eddigi a legközelebb jutott a természetes emberi nyelvhez. De arra a Technology Review összeállítása is felhívja a figyelmet: a GPT-3 a klasszikus emberi értelemben nem érti az általa létrehozott szöveget, ezért az eredmény időnként zavaros és értelmetlen. Emiatt viszont egyelőre alkalmatlan arra, hogy kritikus területeken, például egészségügyi környezetben használhassák.

A másik MI-téma, ami felfért a toplistára, a multiképességű mesterséges intelligencia. Ez egy fontos lépés lehet az olyan autonóm MI megalkotása felé, amely képes megtanulni a világ működését, és ezt az általános ismeretét új helyzetekben alkalmazni (például beazonosítani, hogy adott új helyzet kezeléséhez milyen ismeretei hiányoznak, és azt öntanulással pótolni). A multiképességű MI-t egyelőre úgy kell elképzelni, hogy rendelkezik a gépi látás képességével, de van természetes nyelvi algoritmus része is, tehát például amit lát, azt képes szavakkal leírni. Bár ezek a kutatások még kezdetleges szinten állnak, a technológiai magazin szerkesztősége szerint már mutatják az MI-fejlesztések távlatait.

TikTok mint meghatározó technológia?

A listára felkerült a TikTok ajánlási algoritmusa is. A lap magyarázata szerint azért, mert a közösségi oldal "For You" nevű hírcsatornáját működtető algoritmusok megváltoztatták azt a módot, ahogy az emberek online hírességekké válhatnak. A szerkesztőség szerint ez a kulcsa az oldal sikerének: úgy tűnik, a TikTok – ellentétben más közösségi oldalakkal –ugyanolyan esélyt ad egy ismeretlen posztjának, mint egy nagy követői táborral rendelkező, ismert emberének. Emellett képes biztosítani az egyedi érdeklődésű felhasználók számára releváns tartalmakat. A közösségi oldal megoldása annyira sikeres, hogy a konkurensei is megpróbálják lemásolni.

A listára felkerült még a QuantumScape nevű startup egyelőre csak prototípusban létező lítium-fém akkumulátora, ami 80 százalékkal növelheti az elektromos járművek hatótávolságát a töltési idő csökkentése mellett. Szintén beválogatták a tíz közé a data trusts adatkezelési modellt, aminek egyszerre kellene biztosítania az adat és a magánélet védelmét. Ezek mellett a hidrogént mint a fosszilis üzemanyagok zöld alternatíváját, valamint a kínaiak által megépített hiperpontos globális navigációs rendszert, a BeiDou-t választotta ki a szerkesztőség. A rendszer, amelynek utolsó műholdját tavaly nyáron állították Föld körüli pályára, akár miliméter pontosságra is képes a GPS 5-10 méteres pontosságával szemben. Ez új lehetőségeket nyit minden olyan területen, ahol a helymeghatározás kulcsfontosságú.