A jó szándék hiányát nem feltételezik, ám Európában többen veszélyesnek tartják az Apple és a Google közös fejlesztését. A két vállalat egy hete jelentette be, hogy együtt alkot meg egy Bluetooth-ra épülő kapcsolatkövető technológiát. Azt ígérték, hogy az első API-k már májusban elkészülhetnek, de a cél valójában egy integrált platform létrehozása.

Újabb kimeríthetetlen adatforrás?

A közlemény értelemszerűen a segítő szándékot hangsúlyozza. Az Android és iOS együttesen lényegében globális lefedettséggel bír a mobil szegmensben, így a rendszereiket használó telefonokon bármilyen világjárvány terjedése nyomon követhető – és már csak azt kell megoldani, hogy a két platform között megvalósuljon a zökkenőmentes átjárhatóság. A terv szerint első lépésben az androidos és az iOS-es eszközök Bluetooth-kapcsolatát tökéletesítik – ehhez kellenek a májusra tervezett API-k, amikre a hatóságok is építhetik a kontaktkövető alkalmazásaikat –, majd pedig létrehoznak egy integrált platformot is az adatok kezelésére.

Mint a német fejlesztések kapcsán a megírtuk, a Bluetooth használatának ötlete a koronavírus terjedésének feltérképezésére Szingapúrból származik. Jelenleg valóban ez tűnik a legjobb módszernek arra, hogy úgy lehessen felderíteni, hogy a fertőzöttek kivel kerültek fizikai kontaktusba, hogy közben a személyiségi jogok se sérüljenek.

A módszer alkalmazására még az amúgy rendkívül szigorú német adatvédelmi biztos is áldását adta. Ezek után nem véletlen, hogy a két technológiai hatalmasság is látott benne fantáziát. Hogy az esetleges félelmeket eloszlassák, a fejlesztés teljes átláthatóságát ígérik.

A részletek azonban még homályosak, eddig közzétett specifikációkból kiderül, hogy az alapot a Bluetooth LE (Low Energy) adja. Ez több okból is ideális: szinte minden modern okostelefon támogatja a legolcsóbbtól a csúcskészülékekig, nagyon kevés energiát igényel, nem támaszkodik külső hálózatra, mint a wifi, a GPS vagy a mobiladat, és specifikációja nagyon rugalmas.

Az Apple eszköztárában nem új a Bluetooth LE-re épülő nyomkövetés. Tavalyi fejlesztői konferenciájukon mutatták be a Find My alkalmazást, ami arra épül, hogy az iOS-es készülékek folyamatosan sugároznak Bluetooth LE-szintű jelet (ennek elméleti hatótávolsága 100 méter), így akkor is meg lehet találni egy elveszett-ellopott készüléket, ha azt kikapcsolták. Azt bármely közelben lévő más Apple-készülék érzékeli, és a jelforrás lokációját automatikusan továbbíthatja az iCloudon keresztül a készülék regisztrált tulajdonosának.

A fejlesztésről a Johns Hopkins Egyetem neves titkosítási szakértője, Matthew Green azt írta, hogy bár a rendszer akár jól is működhet, az Apple lényegében egy bármikor élesíthető hatalmas elosztott nyomkövető hálózatot is kiépít a szolgáltatással.

Mit tegyen az EU?

A helyzet közel sem fekete-fehér. Egy német egészségügyi startup-inkubátor, a Gesund Zusammen vezetője, Julian Teicke vetette fel, hogy nem szabadna engednie az Uniónak, hogy amerikai techcégek kezébe kerüljön egy ilyen, az európai felhasználók adatait is kezelő platform. Teicke, aki egy berlini insurtech startup, a Wefox Group vezérigazgatója is, a Reutersnek elmondta, azért tartja veszélyesnek, ha a Google és az Apple gyakorolja az ellenőrzést a rendszer fölött, mert lényegében a világ népességének jelentős százalékáról férhet hozzá egészségügyi állapotadatokhoz.

A két vállalat a kritikákkal szemben azt hozza fel, hogy a tervezett rendszer anonim módon továbbít kulcsokat, és nem tárol semmilyen személyes adatot. A központi szerverek csak a megosztott kulcsok adatbázisát tartalmazzák, de a kulcsok közötti interakciókat nem.

A kérdés azonban valószínűleg uniós szinten dől el. Az új Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen például az EU legújabb digitális stratégiájának kapcsán meghirdette a technológiai szuverenitás programját, de a kérdés már a koronavírus-járvánnyal összefüggésben is előjött. Az EU-s adatvédelmi biztos, Wojciech Wiewiorowski a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy egy EU-s szintű közös platformon futó mobilappot kell fejleszteni a fertőzés terjedésének nyomon követésére, mert csak így biztosítható egyszerre a nyomkövetés hatékonysága és a személyes adatok védelme.