A Debuild nevű San Franciscó-i informatikai vállalkozás vezetője a nyáron számolt be először arról a projektről, amelynek célja egy új eszköz létrehozása különféle webes alkalmazásokat építésére. Bár a programozói ismereteket nem igénylő no-code megközelítés ezen a területen sem újdonság, az ilyen platformokon általában előre elkészített elemekkel kell operálni valamilyen grafikus felületen. A Debuild megoldása viszont innen is tovább lépne, és a rendszer úgypróbálja meg lekódolni a kívánt weboldalakat, hogy a felhasználónak mindössze szabatos mondatokban el kell magyaráznia, mit is szeretne látni.

A program az OpenAI GPT-3 generatív nyelvi modelljét alkalmazva dolgozza fel azokat a leírásokat, amelyekben a kívánt oldalak kinézetét és működését kell minél pontosabban, de a beszélt nyelv eszközeivel meghatározni. Ezt a jelenlegi változatban egy kis szövegablakba kell begépelni, hogy a képernyő más részein megjelenjen akész alkalmazás előnézete, illetve az a kód, amelyet a rendszer ehhez generált; az eredeti bemutatóhoz képest lényeges változás, hogy ezt egy sima regisztrációt követően most már bárki kipróbálhatja ezen az oldalon.

Pedig a GPT-2-től is e voltak ájulva

Mindez tulajdonképpen a júniusban kiadott GPT-3 (teljes nevén Generative Pre-trained Transformer 3) egyik látványos tesztjének tekinhető, ami jól bemutatja az immár 175 paraméter alapján dolgozó gépi tanuló rendszer lehetőségeit. A megjelenése óta eltelt rövid időben mások például verseket vagy kamu blogbejegyzést írattak a segítségével. Ez utóbbi a Hacker News listájának a tetején kötött ki, bizonyítva, hogy az MI szövegét nagyjából mindenki ember által írt anyagnak tartotta.

A tesztelők, így a Debuild alapító ügyvezetője, Sharif Shameem is megjegyzi, hogy a meszetrséges intelligencia segítségével meglepően könnyen érhető el zavarba ejtően jó eredmény. A Twitteren közzétett kis videó például azt mutatja be, hogy a program a szöveges jellemzés alapján hogyan építi fel a Google klasszikus kezdőoldalát, amelyen még egy működő URL-t is odabiggyeszt a társaság logója mögé.
 

Maga a Debuild és az alkalmazás még egyaránt a kezdeti szakaszában jár, mindössze néhány alkalmazott dolgozik a fejlesztésen. Ezzel együtt elkötelezettnek tűnnek egy olyan új eszköz létrehozása mellett, ami az eddigieknél is egyszerűbbé teszi, hogy tömegek kapcsolódhassanak be a webes dizájnba, és a mesterséges intelligencia különösebb hozzáértés nélkül működő, tökéletesen funkcionális webes alkalmazásokat hozhassanak létre.

A GPT-3-ról szólva meg kell jegyezni, hogy már a tavaly februárban bejelentett GPT-2 rendszer is megdöbbentő dolgokra volt képes: egyetlen, akár töredékes mondatot is képes volt kiegészíteni elfogadható minőségű szöveggé. Az OpenAI kutatási vezetője a GPT-2 modelljét nagyságrendi előrelépésnek nevezte a hasonló MI-modellekhez képest. Az azt leíró kutatást éppen ezért nem is hozták nyilvánosságra, mivel a benne rejlő lehetőségekkel ők maguk sem voltak tisztában, és beláthatatlannak tartották a visszaélések lehetőségét.

Már a lehetséges felhasználások is zavarba ejtenek

Érdekes egyébként, hogy Shameem sem ért egyet azzal a feltételezéssel, amelynek értelmében az ilyen típusú automatizálás munkahelyek tömegét veszélyeztetné: szerinte az egyre fejlettebb MI alkalmazások éppen hogy több programozóra lesz szükség, vagyis a munkahelyek nem attól kerülnek veszélybe, hogy a "tegyél ki egy kék gombot az oldal aljára" típusú feladatokat a gépek végzik el.

A GPT-3 lehetőségeit sokan tartják ugyanannyira borzongatónak, mint hasznosnak, és erre rögtön felkapott példa lett a Debuild applikációja, ami majdnem véletlenül fedezte fel, hogy a GPT-3-mal a minden eddiginél értelmesebb és koherensebb szövegek mellett programkódokat is lehet íratni. Érdemes azonban átböngészni a többi kísérletet is, például azt a már említett novellát, amelyet az MI egy elképzelt szerző nevének, a novella címének és legelső szavának megadása után rittyentett. Ezekről magyar nyelven ebben a cikkben találni egy vidám összefoglalót, itt pedig egy videóban mutatnak be 10 látványos példát a GPT-3-mal való eddigi kísérletekről.