Mit tud az ABB ipari internetre épülő digitális platformja? A svéd-svájci cégcsoport magyarországi leányvállalatának szakértői legutóbb gyakorlati példákon mutatták be a már több mint 180 megoldást tartalmazó ABB Ability rendszert.

Az ABB Ability már több mint 180-féle megoldást tartalmaz

Az ABB az  IoTSP (Internet of Things, Services and People – dolgok,szolgáltatások és emberek internete) jegyében több mint egy évtizede dolgozik folyamatirányító rendszerek, kommunikációs megoldások, szenzorok és szoftverek kifejlesztésén. Ebből született az ABB Ability, amely egy nyitott szoftver- és szolgáltatásplatform. Többek között a robotok távoli monitorozását és diagnosztikáját teszi lehetővé. A platformhoz az ABB olyan amerikai technológiai óriásokat is meg tudott partnerként nyerni, mint a Microsoft vagy az IBM.

Az ABB Ability már több mint 180 különböző digitális megoldást tartalmaz, köztük több is kötődik az adatelemzéshez (adatintegráció, például saját és ágazati adatok együttes kezelése, big data és prediktív elemzések lehetősége stb.).

Mint nemrégiben megírtuk a klasszikus iparvállalatok közül egyre többen úgy fordulnak a digitalizáció felé, hogy ahhoz fejlesztői platformot is kialakítanak. Az ABB mellett ezt az utat követi a Siemens vagy a GE is. Az ABB által értékesített termékeknek már az 55 százaléka szoftveralapú vagy legalábbis része valamilyen digitális technológia. Az ABB eddig több mint 70 millió összekapcsolt eszközt, 70 ezer vezérlőrendszert, és hatezer vállalati szoftvert telepített. Emellett komoly eredményeket ért el robotikában: az ipari robotokra leadott megrendelések már lassan meghaladják a cég teljes rendelésállományának 25 százalékát. A társaság szeret is azzal büszkélkedni, hogy ipari automatizációban egyedül neki van teljes portfóliója.

A klasszikus gépipari profil fokozatosan szorul vissza, a társaság bevételének jelenleg már csak valamivel több mint a 40 százalékát adja.

Szélesedik a magyarországi paletta

Magyarországon az ABB által kifejlesztett működési és karbantartási folyamatokat szabályozó Asset Suite szoftvert a Paksi Atomerőmű használja, alállomási iránytástechnikai szoftverét, a microSCADA-t pedig évek óta alkalmazzák a nagyobb áramszolgáltatók, valamint az ALCOA-Köfém, a  BorsodChem, a Dunaferr és a MOL. Emellett az őp munkájuk a Richter Gedeon debreceni üzemében teljesen automatizált, integrált  termelés- és épületfelügyeleti, valamint környezeti monitoring rendszere.

A legtöbben azonban valószínűleg az elektronmos hajtású járművekhez gyártott gyorstöltőivel találkoznak, amihez teljes felhőalapú infrastruktúrát is biztosítanak. A gyorstöltőket részben Magyarországon, a cég a Vácon üzemében gyártják.

Troli felsővezeték nélkül, átprogramozás menet közben

A városi közlekedést forradalmasíthatja a TOSA (Trolleybus Optimistáién Système Alimentation) nevű projektjük. Ez a trolibuszokat szabadítaná meg a felsővezetékektől. A járművek tetejére olyan automatizált csatlakozót lehet szerelni, amivel a buszok akkumulátora akár menet közben, egy-egy megállóiban is gyorsan feltölthető néhány perc alatt egy napra elegendő elektromos energiával. A technológiát Genfben már 2013-tól használják a repteret a kereskedelmi vásárközponttal összekötő vonalon.

Másik fontos fejlesztésük az ipari robotrendszerek folyamatos üzemét biztosítja. Robotvezérlő szoftverükre építve fejlesztettek egy olyan szimulációs és offline programozási eszközökt, amivel pontosan modellezhető berendezések működése éles üzemben. Ezzel biztosítható, hogy a robotok vezérlése akár távolról, leállás nélkül is átprogramozhatók legyenek egy új feladatra.