A Bitport rendezvényeinek fellépői már évek óta alkalmazhatnak elektronikusan lebonyolított, anonim szavazásokat is prezentációjuk során, amelyekben a jelenlévő informatikai vezetők véleményét mérhetik fel az előadások vagy kerekasztalok témájához kapcsolódva. Ez az idei, tizedik alkalommal megrendezett CIO Hungary konferencián sem volt másként, ahol a résztvevők minden korábbinál nagyobb számban vitatták meg a digitális átalakulással aktuális kérdéseit. A konferencia Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatójának keynote előadásával indult, amelynek témája a digitális vállalati ökoszisztéma felépítése volt.
 

A hagyományoknak megfelelően a Bitport odalán is betekintést engedünk a szavazások eredményeibe, amelyek módszertanilag nem tekinthetők reprezentatív felmérésnek, a jelenlévő száznál is több nagyvállalati IT-vezető véleménye így is valós képet adhat a hazai helyzetről. A kérdések közül most három blokkból, így a mesterséges intelligenciával és a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos előadásokból, illetve a CIO pozíció jelenét és jövőjét tárgyaló panelbeszélgetésből válogattunk.

Tanács Lajos, a Wunderplan IT-szervezetfejlesztési szakértője egy gyakran szóba hozott trendről, az agilis szervezet kialakításáról beszélt. Az előadás végigment a gyorsuló piaci változásokon és a szervezeti működés, az IT és az üzleti terület együttműködési formáinak újratervezésén mindkét oldal szemszögéből. Ezt az agilis vállalatra és az önszerveződő szervezetre koncentráló panelbeszélgetés követte Szalkai Gergely projektmenedzsment-szakértő moderációja mellett, a beszélgetés résztvevői Buda Mónika, a Cetelem PMO-vezetője, Both András, az IdomSoft CIO-ja és Fejér Gábor, az Erste Bank CIO-ja voltak.

Az agilis működésre való átállás lehetőségei és buktatói kapcsán szóba került, hogy egyetlen nagyot vagy sok aprót érdemes lépni, és az is kiderült, hogy az agilis működés hogyan egyeztethető össze a konzervatív pénzügyi tervezéssel. Itt a résztvevők válaszaiból egyebek mellett kiderült, hogy a többség (több mint 80 százalék) szerint a V modell vagy vízesés modell alapú projektek is hatékonyan kombinálhatók az agilis fejlesztési módszertannal. Tízből hát informatikai vezető viszont úgy látja, hogy a megcsúszó projektre nem jelent megoldást a módszertan menet közben történő megváltoztatása, húszból tizenheten pedig azt tapasztalják, hogy agilis “product backlog” csak a klasszikus üzleti és funkcionális specifikáció együttesére építhető.

A mesterséges intelligencia területére az Inter-Computer szakértőinek és Lévay György, az Infinite Biomedical Technologies kutatási menedzserének előadásával eveztünk át. Előbbi a rendszerek tanításához szükséges számítási környezet kihívásairól és a környezet szükségszerű változásainak kockázatairól szólt, utóbbi pedig a végtagprotéziseket mozgató gépi tanuló algoritmusok hiányosságain keresztül mutatta be a rendszerek tanulási képességeit korlátozó bemeneti módokat, a humán absztrakciós és improvizációs képesség hiányát vagy azt a törvényszerűséget, hogy a fejlesztések éles üzemekor mindig a lehető legrosszabb forgatókönyveket kell valószínűsíteni, tekinttel az emberi természetre.

Az MI még nem annyira intelligens

Az MI technológiák lehetőségeit és aktuális felhasználását Lévay György részvételével egy újabb panelbeszélgetésben tárgyaltuk tovább Gyires-Tóth Bálint, a BME Beszédtechnológia és Intelligens Interakciók Laboratóriumának egyetemi adjunktusával, Barabás Balázs újságíró kollégánk moderációjával. A szavazások eredménye alapján a hazai nagyvállalatok 40 százalékánál már kísérleteznek a mesterséges intelligenciával, ugyanennyien érdeklődnek az ilyen technológiák iránt, míg 20 százalék egyelőre a sci-fi kategóriába sorolja ezeket a fejlesztéseket, legalábbis a gyakorlati felhasználás tekintetében.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy hányan látnak olyan, már most is létező és hozzáférhető MI alkalmazásokat, amelyek bevezetése a jelenlegi szintjén hasznos lenne a szervezetnek. Ebben a kérdésben hasonló arányokat kaptunk, bár a meggyőződést árnyalja a technológiák költsége, ami valamelyest az érdeklődés felé tolja el a hangsúlyt az egyértelmű igen válaszok felől.

A harmadik említett panel a 2018-as Év CIO-ja, Nagyné Agárdi Györgyi előadásval indult, aki az Allianz informatikai vezetőjeként menedzsment-megközelítésből értékelte a CIO-k helyzetét. Szóba került a konzervatív szabályzói környezet és a piac egyre gyorsuló változásainak együttes kihívása a legújabb technológiák adaptációjában és az üzleti célok proaktív támogatásában; emellett felmerült az a később többször is megfogalmazott prognózis, hogy mához tíz évrevalószínűleg már a CIO pozíció sem létezik majd a most ismert formájában.

Dr. Fehér Péter egyetemi docens, a BCE Gazdálkodástudományi Karának oktatási dékánhelyettese, egyetemi docens hazai és nemzetközi kutatások eredményeit ismertette a vállalati informatika irányításáról, a CIO-k aktuális feladatairól és azok jövőbeni változásairól. Ezekből kiderült például, hogy a formális informatikai szakértelem már csak a legfontosabb CIO-kompetenciák listájának hetedik helyén áll, az informatikai vezetőknek pedig teljesen ellentétes elvárásoknak is meg kell felelniük.

Egyelőre elöntik őket az elvárások

A panelt és a teljes konferenciát is lezáró panelbeszélgetésben Popovicsné Koncsos Brigitta, az E.ON Business Services Hungary ügyvezető igazgatója, Alföldi Ferenc, a Budapest Bank CIO-ja és Nagy Róbert Tibor, a HungaroControl CIO-ja vett részt, a beszélgetést Strausz György, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke vezette. Itt is meghatározó téma volt, hogy az informatikai vezetők feladata egyre sokrétűbb, sokan egyenesen COO-kká (Chief Operation Officer) váltak, ráadásul a beosztás "osztódik" is, sokfelé már külön digitalizációs vezetők (CDO), esetleg az adatokért vagy az innovációért felelős C-szintű vezetők is felbukkantak. Nem véletlen, hogy a "vezető változáskezelő" is bekerült a CIO pozíció új meghatározásai közé.

A hallgatóság soraiban ülő hazai IT-vezetők 44 százaléka jelent közvetlenül a CEO-nak vagy a szolgáltatóközpont-vezetőnek, míg a CFO-nak 20 százalék, a COO-nak 16 százalék, az anyavállalati IT-nak avgy más szervezetnek pedig 20 százalék riportol. A szervezetek több mint egyharmadánál saz elmúlt öt évben legalább egyszer a jelentési útvonal is megváltozott.

Érdekes kérdés, hogy pontosan milyen szakértelem felé mozdult el a CIO-kkal szemben támasztott igény: itt a technikai képességekre a jelenlévők 8,7 százaléka, az üzletspecifikus ismeretekre 34,8 százaléka, a stratégiára 30,4 százaléka, a változáskezelésre pedig 26,1 százaléka szavazott. Még érdekesebb, hogy a hazai CIO-k mennyire tudnak megfelelni ezeknek az elvárásoknak: mindössze 5,3 százalékuk érzi úgy, hogy a szakma egyáltalán nem képes erre, de a válaszadók több mint fele, 52,6 százaléka azt látja, hogy csak kis mértékben sikerül eleget tenni a követelményeknek. Az elvárt szintet 36,8 százalék hozzák, míg az elvárt szint felett a résztvevők 5,3 százaléka szerint teljesítenek.