Azt szeretnék elérni, hogy tiltsák be az MI által generált képmásuk engedély nélküli felhasználását.

Petíciót indítottak az Egyesült Királyság előadóművészei a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásáért. Az Equity, a mintegy 47 ezer brit előadóművészt tömörítő szakszervezet szeretne nyomást gyakorolni a kormányra, hogy tiltsa be az előadóművészek mesterséges intelligencia által generált képmásának jogosulatlan felhasználását. A szakszervezet egy rövid útmutatót is közzétett, hogy az MI-projektben érintett művészek hogyan tudják megőrizni az ellenőrzést képmásuk felett.

Újra kell gondolni a szerzői jogi törvényeket

Az Equity szerint az MI megjelenése az előadóművészet terében új helyzetet teremtett azzal, hogy lehetővé teszi az előadókról készült film- és hangfelvételek, portrék teljesen új kontextusban történő feldolgozását. Ezért alaposan felül kellene vizsgálni a hatályos szerzői jogi szabályozást, figyelembe véve más joghatóságok irányelveit. Már csak azért is, mert a művésznek nincs ráhatása a felhasználás, manipuláció céljára. (Az MIT kutatói például kutatásra, mások pedig csalásra használják.)

Az Equitynek elsősorban az a problémája, hogy a törvényi kiskapuk miatt lényegében jogi eszközeik sincsenek arra, hogy megvédjék az érdekeiket, például hogy méltányos fizetést kapjanak képmásuk felhasználásáért és sokszorosításáért, vagy hogy fellépjenek ellene.

A petíció szerint jelenleg csak a hangfelvételeket védi ilyen jog. Ennek ellenére a kenyerüket a hangjukkal (vagy hangszerük hangjával) keresők 93 százaléka úgy véli, hogy az új technológiák veszélyt jelentenek az előadó-művészeti szektor foglalkoztatási lehetőségeire, derült ki az Equity petícióhoz készített felméréséből (PDF), amelyben a művészek MI-hez való viszonyát térképezték fel.

A brit művészek első körben megelégednének azzal is, ha a kormány a 2012-es pekingi szerződéshez igazítaná a szerzői jog szabályozását. Az ugyanis legalább az alapvető jogi védelmet megadja számukra, de meríthetnek más országok gyakorlataiból, akár az uniós jogból is (az EU legutóbb 2019-ben szabályozta a szerzői jogot). Végső soron azt szeretnék elérni, hogy akár a megkülönböztető jegyükként alkalmazott manírjaikat se használhassa senki az engedélyük nélkül.

Az Equity felmérése szerint a válaszadók 24 százaléka dolgozott olyan projekteken, amelyekben hangot vagy avatárt szintetizáltak, és 29 százalékuk rögzített már hangfelvételt text-to-speech rendszerekhez. A válaszadók 93 százaléka szerint tiltani kellene, hogy bármilyen előadásuk kép- és hangfelvételét, fotóját a hozzájárulásuk nélkül felhasználják MI-rendszerekben.

Nehéz meghúzni a határokat

A probléma csak látszólag egyszerű: bármilyen módon szeretnének felhasználni és manipulálni egy felvételt, fotót stb. MI-vel, azt csak a felvételen szereplő hozzájárulásával tehessék meg. De eközben az MI valóban kezdi átalakítani a művészetet, valamint az ahhoz kapcsolódó jogokat.

Hiába veszített a bíróságon idén – már sokadjára – az MI szerzői jogáért kitartóan küzdő Stephen Thaler feltaláló, közben a karaván halad. A Christie's négy éve 432 ezer dollárért árverezte el az első képzőművészeti alkotást, amelyet öntanuló algoritmus készített (az előzetes becsérték 7-10 ezer euró volt). Három éve MI-vel készítettek egy "Picasso-képet" a festő vázlatai alapján.

De olyan beavatkozás is történt, amitől a brit művészek félnek, ráadásul a világ bámuló szeme előtt. Val Kilmer, aki gégerákja miatt 2014-ben részlegesen elveszítette hangját, a nemrég bemutatott Top Gun: Maverick című filmben saját, betegsége előtti hangján szólalhatott meg, mert azt Sonantic nevű cég gépi tanulási algoritmusokkal legenerálta azt több órányi régebbi felvételből.

Ezek még akár pozitív kísérletek is lehetnek. De a másik oldalon ott van az a probléma, hogy a rajongók népes tábora hamarosan azzal szembesül: bálványainak voltaképpen egyre kevesebb köze van azokhoz a produkciókhoz, melyeket a nevükkel adnak el. A neves MI-kutató, Andrew Ng szerint az MI-alapú eszközök a technológiát birtokló stúdiók kezébe adnak minden hatalmat. Ezért fontos lenne kijelölni olyan jogi és etikai határokat, melyek az előadók felé billentik a mérleget. Ez az ember és gép kreatívabb együttműködését is segítheti.

Cloud & big data

Nincs megállás, a Marsot is elkezdtük teleszemetelni

Eddig 7 tonnányi hulladékot sikerült elhinteni a vörös bolygón, ami egyelőre nem sok, de már most is érdemes odafigyelni rá.
 
Hirdetés

A munkaerő képzése a vállalat sikerének egyik záloga

A piaci versenyben az a cég tud élen maradni, amely lépést tart a fejlődő technológiával. Ez azonban csak megfelelően képzett alkalmazottakkal lehetséges.

Ahogy megindult az IT-szakemberekért a harc a munkaerőpiacon, úgy váltak egyre szofisztikáltabbá a képzést végző intézmények szolgáltatásai.

a melléklet támogatója a Green Fox Academy

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.