Mesterségesintelligencia-rendszer nem jegyezhető be feltalálóként – mondta ki a brit legfelsőbb bíróság szerdán meghozott határozatában, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi törvény értelmében a feltalálóknak személyeknek kell lenniük, hogy szerzői jogot nyerjenek az általuk létrehozott újításokra vagy alkotásokra. A döntés az eddigi csúcspontja volt Stephen Thaler amerikai technológus és jogi szakértő hosszú ideje húzódó küzdelmének, amelyet azért folytatott, hogy a DABUS nevű MI-rendszert ismerjék el két szabadalom tulajdonosaként, illetve egy gépi tanuló algoritmushoz rendeljék egy digitális kép szerzőségét.

Thaler azt állítja, hogy a DABUS önállóan hozott létre egy újfajta étel- és italtartályt, illetve jelzőfényt, és joga van a találmányaihoz. Az Egyesült Államok és az Európai Unió törvényszékei már elutasították Thaler hasonló kérelmét, az Egyesült Királyság szabadalmi hivatala pedig 2019-ben hozott hasonló döntést arra hivatkozva, hogy a DABUS nem regisztrálható személyként. Miután az alsóbb fokú bíróságok is hasonlóan vélekedtek a dologról, Thaler a legfelsőbb bírósághoz fordult, ahol most ugyancsak egyhangú elutasító végzés született: a DABUS nem személy, főleg nem természetes személy, és nem dolgozott ki releváns találmányt.

A helyzet úgy egyszerű, hogy közben végtelenül bonyolult

Az AP beszámolója alapján vannak olyan jogászok is, akik szerint a brit törvények nem tartanak lépést a technológia fejlődésével, és a szabályozást kézenfekvő módon frissíteni kell, összhangban a mesterséges intelligencia közelmúltbeli innovációjával – például az OpenAI által létrehozott ChatGPT-vel, ami képes új verseket, dalokat vagy akár számítógépes kódokat írni. A hírügynökség által megszólaltatott szakértő tagadhatatlannak nevezte, hogy az MI képes új és nem nyilvánvaló termékeket és folyamatokat generálni minimális, vagy akár zéró emberi közreműködéssel, a változást azonban nyilván a törvényhozóktól, nem pedig a bíróságtól kell várni.

A Thaler által felvetett problémával kapcsolatban azonban egyelőre az az álláspont dominál, hogy a szerzői jog csak emberi alkotót illethet meg. Ahogy korábban írtuk, a tengerentúlon egy washingtoni szövetségi bíróság már ilyen irányú döntést hozott idén augusztusban. A másik oldalról ott van egy rakás megoldatlan probléma az MI jogi lehetőségeinek kiterjesztésével: a helyzet meglehetősen zavarossá válna, amikor az ember bármilyen módon megváltoztatja az MI által létrehozott anyagokat, és ott van a modellek képzéséhez használt tartalom kérdése is, amelyre vonatkozóan valószínűleg a keresőmotorok kapcsán lefolytatott viták lehetnek majd mérvadóak.