Tizedik születésnapját ünnepelheti az egyik legnépszerűbb jegyzetelő alkalmazás, az Evernote. Az app nyilvános bétáját 2008. június 24-én indították el. Az alkalmazás már a zárt bétateszt során 125 ezer felhasználót gyűjtött, jelenleg mintegy 225 millióan használják. Bár fejlesztői kifejezetten vállalati tudásmenedzsmenthez szerettek volna hatékony eszközt készíteni, a cég saját bevallása szerint jelenleg a Business változatnak mintegy 20 ezer előfizetője van. Ugyanakkor a felhasználók 70 százaléka professzionális környezetben használja az alkalmazást.

Mindig is volt rá igény

Amióta a személyi számítógép bevonult a vállalatokhoz, arra is volt igény, hogy azon oldják meg a vállalaton belüli információkezelést. Az egyik első kísérlet a legendás Lotus 1-2-3 táblázatkezelő kitalálójához kötődik: Mitch Kapor hozta létre a Lotus Agendát. Az Agendában a felhasználó nem csak jegyzeteket hozhatott létre, hanem azokat megcímkézhette, hogy csoportosíthatók legyenek. Hasonló eszköznek szánta a Microsoft a Notes alkalmazást is, amit ráadásul csoportmunka-eszközként is lehetett használni az Outlook és az Exchange segítségével.

És akkor jött egy moszkvai programozó, Sztyepan Pacsikov, aki elsősorban az optikai karakterfelismerés és a kézírás-felismerés problémáin, többek között a 90-es években az Apple Newton kézírás-felismerő szoftverén dolgozott.

Pacsikov egy szintén oroszországi származású üzletemberrel, Phil Libinnel már 2000-ben megalapította magát a céget, de a fejlesztések csak később indultak be. Viszont amikor 2008 nyarán kijött a termék nyilvános bétája – akkor még webes szolgáltatásként –, azonnal látszott, milyen komoly igény van egy ilyen jellegű, egyszerű, mégis sokoldalú alkalmazásra. Az Evernote ugyanis nem csupán jegyzetek készítésére és rendezésére alkalmas, hanem azokkal párhuzamosan, akár a jegyzetekhez kötődően a teendőket is jól lehet kezelni benne.

A termék natív kliense hamarosan megjelent minden fontosabb platformra, egyedül Linuxra nem készítettek ilyet.

Az üzlet valahogy nem akart beindulni

Az Evernote-ot főleg az a lehetősége tette nagyon népszerűvé, hogy a benne tárolt információkat nagyon egyszerű szinkronizálni és megosztani különböző platformok és eszközök között, így rugalmas munkakörnyezetet biztosított csoportmunkához is, miközben a felhasználó bármilyen eszközön (desktop, web, mobil eszközök) elérheti ugyanazt a felületet.

A cég reményteljesen indult. Egy évvel a nyilvános béta után már egymillió felhasználója volt, két évvel később már 25 millió. 2012-ben felvásárolta a kézírások és rajzok készítésére specializált Penultimate app készítőjét, hogy lehetőségeit integrálják az Evernote-ba. Szinte a felvásárlás bejelentésével egy időben 70 millió dollár kockázati tőke is érkezett a céghez, ami ezzel belépett az unikornisok közé, azaz elérte az 1 milliárd dolláros becsült cégértéket.

Az üzlet azonban nem akart igazán beindulni annak ellenére, hogy még abban az évben érkezett újabb 85 millió dollár. Az Evernote vezetősége sokáig abban látta a problémát, hogy csak egy alkalmazást kínálnak. Ezért kerestek olyan területeket, amelyek valamennyire kötődnek a jegyzeteléshez. Ám ahogy a 2012-ben megszerzett Penultimate, úgy a többi fejlesztésük sem lett sikeres, bár például a papírdokumentumok elektronikus megosztását segítő Scannable még mindig elérhető.

A legnagyobb probléma ugyanis nem ez volt, hanem az, hogy a freemium rendszerben kínált szolgáltatásnak az ingyenes verziója is olyan sok lehetőséget kínált, hogy a felhasználók többsége nem akart váltani a fizetős csomagra. Pedig próbáltak több módon is fizetős ügyfeleket szerezni. 2014-től például Magyarországon is elérhető volt az a lehetőség a Deutsche Telekommal egy évvel korábban kötött megállapodások nyomán, hogy a Magyar Telekom előfizetői 6 hónapig ingyen használhatják az Evernote prémium változatát. (Később ezt megtoldották újabb 6 hónappal.)

Bár a cég már 2014-ben a tőzsdére szeretett volna menni, az üzleti nehézségek miatt először 2015-re, majd a távoli jövőbe tolták a lépést. Amikor a 2015-re tervezett IPO is elmaradt, A Business Insider már arról írt, hogy az Evernote lesz az első unikornis, amely belátható időn belül kimúlik.

A Chris O'Neill-i fordulat

Ám eközben a vállalatnál komoly változások történtek. 2015 nyarán az alapító Phil Libin vezérigazgatót Chris O'Neill váltotta. (O’Neill a Google-től érkezett, ahol a Google Glass projektet irányította.) Az új vezérigazgató radikális változásokat hozott.

Leállította a tőzsdére lépést, amiről az nyilatkozta, hogy 2017-ig nem tartja reálisnak, megvált a vállalat dolgozóinak több mint ötödétől (a 380 alkalmazottból mintegy hetvennek kellett mennie), leállította az összes sikertelen kísérletnek a fejlesztését, hogy ismét a jegyzetelő alkalmazás kerüljön a fókuszba, és nem utolsósorban megemelte a szolgáltatáscsomagok árát is vagy 40 százalékkal, miközben az ingyenes változat használatát két eszközre korlátozta. Emellett a felhőszolgáltatás infrastrukturális hátterét is racionalizálta: feladta a saját, ám nagyon drága privát felhős infrastruktúráját, és beköltöztette az Evernote-ot a Google Cloud Platformba.

Az elmúlt két-két és fél évben csendes volt az Evernote háza tája néhány apróbb botrányt leszámítva. A legnagyobb zajt az okozta, amikor 2016 végén az Evernote módosítani akarta az adatvédelmi szabályzatát. Dolgozói egy körének lehetővé tette volna, hogy belenézzenek a felhasználók jegyzeteibe. Az információkat a gépi tanulási algoritmusuk fejlesztéséhez akarták felhasználni. A felhasználók nem csak felháborodtak, hanem azonnal el is kezdtek kiköltözni az Evernote-ból. Végül Chris O’Neill visszakozott, és bejelentette, hogy továbbra is tartják magukat a 2014-ben deklarált három alapelvéhez, miszerint 1. az Evernote-ban tárolt minden adat a felhasználóé, és csakis az övé; 2. az adatokat az Evernote megvédi, és 3. biztosítja azok hordozhatóságát.

Végül is ez az, amiben az Evernote verhetetlen, és eddig is biztosította túlélését.