A kanadai Bell és Telus távközlési szolgáltatók kedden majdnem egyszerre jelentették be, hogy a Huawei nemzetközi versenytársaival kötöttek új megállapodásokat a következő generációs 5G mobil hálózatok fejlesztésére. Miután a Bell februárban már aláírt egy szerződést a Nokiával, most az Ericssonnal is megegyezett bizonyos hálózati elemek szállításáról, a Telus pedig szintén az európai gyártók termékeinek beszerzése mellett határozott. Bár az operátorok nem zárták ki explicit módon a kínai gyártóval való későbbi együttműködést, a Bell szóvivője azt a szövetségi kormányzat vizsgálatának eredményétől tette függővé.

Korábban a két szolgáltató még azt közölte, hogy több szállítóval is együtt kíván dolgozni az 5G-s fejlesztéseken, éppen ugyanúgy, ahogy a 4G-s rendszerek esetében tette. Ez utóbbiak kiépítésében a Huawei is fontos szerepet játszott, a Telus egyik vezetője pedig a Financial Post februári riportjában még arról beszélt, hogy az 5G hálózatok esetében is szerepet szánnak a kínai vállalatnak. A mostani bejelentések mindenesetre azt vetítik előre, hogy a Huawei praktikusan kiszorul majd Kanadából, mitán a három nagy operátor körül a Rogers már januárban közölte, hogy az Ericssonnal dolgozik együtt az új hálózatokon.

A döntésekből egyben az is következne, hogy a Huawei tényleg búcsút mondhat az angolszász országok piacainak, amelyeknek hírszerő szervezetei, az Öt Szem néven emlegetett hírszerző szövetség tagjai már 2018 nyarán a közös fellépés mellett határoztak a Huawei ellen. Ahogy akkor írtuk, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzési vezetői annak ellenére jutottak közös nevezőre, hogy az országokban eltérő súllyal van jelen a Huawei, de a kínai szállító eszközeit mindannyian biztonsági kockázatnak tartották az új, kritikus jelentőségű távközlési hálózatokban.

Így vagy úgy, de mindenhonnan kiszorítják őket

Nem sokkal korábban még úgy tűnt, hogy a politikai akarat nem mindenhol esik egybe a titkosszolgálatok törekvéseivel. Bár az amerikaiak, utóbb pedig az ausztrálok és az új-zélandiak is tiltólistára tették a Huaweit, Kanada és az Egyesült Királyság nem foglalt állást ebben a kérdésben. A briteknél hosszas huzavona után végül idén januárban született hivatalos állásfoglalás a Huawei szerepéről, amikor a magas kockázatúnak minősített gyártók szerepét az 5G infrastruktúra peremén megjelenő komponensekre és az összes eszköz legfeljebb 35 százalékára korlátozták 2023-ig.

A kiszámított kompromisszumnak tartott döntést azonban nem sikerült eladni Washington felé, ahonnan rábeszéléssel és fenyegetésekkel is igyekeznek meggyőzni szövetségeseiket, hogy zárják ki az 5G hálózatok építéséből a kínai technológiát. Miután azonban a járványhelyzetben meghozott kínai politikai döntések hatására a Boris Johnson vezette konzervatív kormánypárton belül is megerősödtek a döntést bíráló hangok, május végén a brit lapok már arról számoltak be, hogy a miniszterelnök a Huawei részesedésének fokozatos csökkentésére készül.

Ez azt jelentené, hogy 2023-ig nem 35, hanem 0 százalékra szorítanák le a kínaiak szerepvállalását, mivel a helyi riportok alapján az átszavazó konzervatív képviselőkel az eredeti javaslat már szinte biztosan elbukna a soron következő képviselőházi szavazáson. Ehhez jön most a meghatározó kanadai telkók döntése, ami az előzőekkel együtt már praktikusan annyit tesz, hogy a Huaweinek (illetve a magas kockázatúnak minősített gyártóknak) tényleg nem terem majd fű az Öt Szem országok piacain.

A kanadai kínai nagykövet egyébként már 2019 elején belengette, hogy a Huawei politikai indíttatású kizárása az 5G-s fejlesztésekből komoly válaszlépésekre késztetné a kínai felet. Az persze nem világos, hogy akkor vagy a mostani helyzetben ez alatt mit kellene érteni, de az biztos, hogy a két ország viszonya nem nevezhető felhőtlennek, mióta a Huawei pénzügyi vezetőjét 2018 decemberében az amerikai hatóságok kérésére éppen Kanadában tartóztatták le – ezt követően pedig Kínában is kanadai állampolgárokat vettek őrizetbe, államtitkok lopásával vádolva őket.