Olaszországban is új szabályozást készítenek elő a digitális nagyvállalatok megadóztatására, amelynek tervezett bevételei már szerepelnek a 2020-as költségvetésben, elkerülendő az általános forgalmi adó ugyancsak napirenden lévő emelését. A Reuters az új olasz kormánykoalíció soraiból származó értesülése szerint a 3 százalékos tranzakciós különadó azokra a webes multikra vonatkozik majd, amelyek éves globális forgalma eléri a 750 millió eurót, és Olaszországban legalább 5,5 millió eurót termelnek – ehhez a hírügynökség hozzáteszi, hogy a pontos számok a koalíciós pártok közti tárgyalások függvényében még változhatnak.
Az viszont biztos, hogy a kormány legalább évi 600 millió eurós extra költségvetési bevételt remél az új szabályoktól. Ez önmagában nyilván kevés lesz, hogy pótolja a januárban esedékes áfa-emelésből befolyó 23 milliárd eurót, de fontos lehet annak későbbi kiváltásában, mivel nem csak népszerűtlen intézkedésről van szó, de a forgalmi adó növelése tovább gyengítené az amúgy sem túl erős belső piaci keresletet.
Az olaszok a Reuters beszámolója szerint már tavaly bevezették volna a szóban forgó különadót, erre azonban nem kerülhetett sor az előző koalíción belüli feszültségek miatt. Az érintett cégek egyébként 2020 elejétől kezdve önbevallásos rendszerben fizetnének, a hatóságok pedig esetenként ellenőriznék a számítások hitelességét. A riportból az is kiderül, hogy amennyiben az Európai Uniónak sikerül elfogadnia valamilyen általános érvényű szabályozást a digitális üzlet adóztatására, úgy az olasz kormány is kész lesz ehhez igazítani a mostani elképzelését.
Lassan-lassan körvonalazódnak a szabályok
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) több mint hat éve fogadta el a Base Erosion and Profit Shifting (BEPS) akciótervet, amelynek célja, hogy visszaszorítsa a nyereség más államokba való áthelyezésével a társasági adóalap csökkentésére irányuló gyakorlatokat – magyarul kinyírja az adóparadicsomokat, és összhangba hozza a világszinten meglehetősen egyenetlen adóterheléseket. Ennek gyakorlati megvalósítására a mai napig sem került sor, mint ahogy az Európai Unión belül sem sikerült egységes álláspontot kialakítani ezzel kapcsolatban: az egész Unióra érvényes szabályozás tavalyi tervezete idén tavasszal bukott el néhány tagállam ellenállásán.
Az újonnan megválasztott Európai Parlament viszont a korábbinál eltökéltebbnek látszik a probléma megoldásában, a franciák pedig időközben bevezették saját, a mostani olasz tervezethez nagyon hasonló megoldásukat. A 750 millió eurónak megfelelő globális forgalom és a 3 százalékos kulcs náluk is ugyanilyen, éppen csak 25 millió euróban határozták meg azt a küszöböt, amit az érintett társaságoknak a digitális szolgáltatásokból össze kell szedniük a francia piacon.
Őket követően egyébként az olasz gazdasági miniszter is felkérte az Európai Bizottságot az általános és minimális európai adószabályok beterjesztésére az online gazdaság területén. A tervek szerint a G20-országok pénzügyminiszterei két nap múlvak találkoznak majd, ahol megvitatják az OECD javaslatcsomagját is. Margrethe Vestager, az EU korábbi és leendő versenyjogi biztosa ezzel kapcsolatban már világossá tette: amennyiben 2020 végéig nem születik érdemi megállapodás a digitális adóztatásról, az EU egymaga fogja bevezetni a szükséges szabályozást.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak