Olaszországban is új szabályozást készítenek elő a digitális nagyvállalatok megadóztatására, amelynek tervezett bevételei már szerepelnek a 2020-as költségvetésben, elkerülendő az általános forgalmi adó ugyancsak napirenden lévő emelését. A Reuters az új olasz kormánykoalíció soraiból származó értesülése szerint a 3 százalékos tranzakciós különadó azokra a webes multikra vonatkozik majd, amelyek éves globális forgalma eléri a 750 millió eurót, és Olaszországban legalább 5,5 millió eurót termelnek – ehhez a hírügynökség hozzáteszi, hogy a pontos számok a koalíciós pártok közti tárgyalások függvényében még változhatnak.
Az viszont biztos, hogy a kormány legalább évi 600 millió eurós extra költségvetési bevételt remél az új szabályoktól. Ez önmagában nyilván kevés lesz, hogy pótolja a januárban esedékes áfa-emelésből befolyó 23 milliárd eurót, de fontos lehet annak későbbi kiváltásában, mivel nem csak népszerűtlen intézkedésről van szó, de a forgalmi adó növelése tovább gyengítené az amúgy sem túl erős belső piaci keresletet.
Az olaszok a Reuters beszámolója szerint már tavaly bevezették volna a szóban forgó különadót, erre azonban nem kerülhetett sor az előző koalíción belüli feszültségek miatt. Az érintett cégek egyébként 2020 elejétől kezdve önbevallásos rendszerben fizetnének, a hatóságok pedig esetenként ellenőriznék a számítások hitelességét. A riportból az is kiderül, hogy amennyiben az Európai Uniónak sikerül elfogadnia valamilyen általános érvényű szabályozást a digitális üzlet adóztatására, úgy az olasz kormány is kész lesz ehhez igazítani a mostani elképzelését.
Lassan-lassan körvonalazódnak a szabályok
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) több mint hat éve fogadta el a Base Erosion and Profit Shifting (BEPS) akciótervet, amelynek célja, hogy visszaszorítsa a nyereség más államokba való áthelyezésével a társasági adóalap csökkentésére irányuló gyakorlatokat – magyarul kinyírja az adóparadicsomokat, és összhangba hozza a világszinten meglehetősen egyenetlen adóterheléseket. Ennek gyakorlati megvalósítására a mai napig sem került sor, mint ahogy az Európai Unión belül sem sikerült egységes álláspontot kialakítani ezzel kapcsolatban: az egész Unióra érvényes szabályozás tavalyi tervezete idén tavasszal bukott el néhány tagállam ellenállásán.
Az újonnan megválasztott Európai Parlament viszont a korábbinál eltökéltebbnek látszik a probléma megoldásában, a franciák pedig időközben bevezették saját, a mostani olasz tervezethez nagyon hasonló megoldásukat. A 750 millió eurónak megfelelő globális forgalom és a 3 százalékos kulcs náluk is ugyanilyen, éppen csak 25 millió euróban határozták meg azt a küszöböt, amit az érintett társaságoknak a digitális szolgáltatásokból össze kell szedniük a francia piacon.
Őket követően egyébként az olasz gazdasági miniszter is felkérte az Európai Bizottságot az általános és minimális európai adószabályok beterjesztésére az online gazdaság területén. A tervek szerint a G20-országok pénzügyminiszterei két nap múlvak találkoznak majd, ahol megvitatják az OECD javaslatcsomagját is. Margrethe Vestager, az EU korábbi és leendő versenyjogi biztosa ezzel kapcsolatban már világossá tette: amennyiben 2020 végéig nem születik érdemi megállapodás a digitális adóztatásról, az EU egymaga fogja bevezetni a szükséges szabályozást.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak