Vasárnap maga Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelentette be, hogy 25 milliárd dollárból épít új gyárat az Intel a közel-keleti országban. A miniszterelnök szerint ez Izrael történetének legnagyobb nemzetközi beruházása, amely ráadásul a legfejlettebb technológiát viszi az országba.

A Jeruzsálemtől mintegy 70 km-re fekvő Kiryat Gatban felépítendő gyárról egyelőre elvi megállapodás született a gyártó és az izraeli pénügyminisztérium között, írja a The Times of Israel. A tervek szerint 2027-ben nyitja meg a kapuit, és legalább 2035-ig működik az üzem, amely több ezer embernek adna munkát. A beruházás újabb lendületet ad az amúgy is erős izraeli technológiai iparnak, és pénzügyileg sem előnytelen. A csipgyártó vállalja, hogy a jelenlegi 5 százalék helyett 7,5 százalék adót fizet, cserébe kap a beruházáshoz 12,8 százaléknyi állami támogatást.

A vállalat ötven éve van jelen az országban. Az első beruházása 1974-ben indult, azóta több mint 17 milliárd dollárt fektetett, és jelenleg már közel 12 ezer embert foglalkoztat három ottani K+F központjában és a már működő Kiryat Gat-i gyártóüzemében. Az Intel egyébként azt állítja, közvetve mintegy 42 ezer izraeli munkavállaló foglalkoztatásáért felelős, írja a Reuters. Az Intel gazdaságban betöltött kiemelkedő súlyát az izraeli lap is kiemeli. Mint írják, az Intel Israel 2022-ben 8,7 milliárd dollár értékben exportált: ez az összeg Izrael teljes GDP-jének 1,75 százaléka, illetve az ország csúcstechnológiai exportjának 5,5 százaléka. A vállalat tavaly 3,5 milliárd dollárnyi árut és szolgáltatást vásárolt izraeli cégektől.

A vállalat beágyazódását az is segítette, hogy erőteljesen épít az ország innvovatív startup-ökoszisztémájára (arról, hogy miért eredményes nemzetközi összehasonlításban is az iraeli startuptámogatási politika, egy kattintásnyira olvashat bővebben). Összesen hét kisebb-nagyobb startupot vásárolt fel az országban. A legnagyobb üzlete a Mobileye megszerzése volt: 2017-ben 15 milliárd dollárt fizetett az önvezető technológiát fejlesztő vállalkozásért, amit azóta tőzsdére is vitt. De jelentős ügylet volt a Habana Labs (2 milliárd dollár) és a Moovit (1 milliárd) felvásárlása is. Legutóbb tavaly vásárolt izraeli startupot: 650 millió dollárt fizetett a felhőtechnológiákat fejlesztő Granulate-ért.

Kapacitásbővítés és a gyártás diverzifikálása

Az Intel továbbra is tartja magát ahhoz, amit Pat Gelsinger "trónra lépésekor" megígért: erőteljesen kívánja modernizálni, bővíteni és egyben diverzifikálni is a gyártókapacitását. Amerikában és Európában egyaránt bővít. Legalábbis szeretne. A legnagyobbnak ígérkező németországi gyár építése egyelőre áll. Az eredetileg 17 milliárd eurósra tervezett beruházáshoz a németek 6,8 milliárdos támogatást ígértek, Gelsingerék viszont már 10 milliárdot kérnek (érdemes összevetni ezt az izraeli támogatást mértékével), amit bő egy hete a német pénzügyminiszter még képtelenségnek vélt. A Handelsblatt azonban a hét második felében már úgy értesült, hogy napokon belül meglehet a megállapodás a német kormány és a vállalat között egy 9,9 milliárd eurós támogató csomagról.

Szintén múlt heti hír, hogy a vállalat Wrocławban 4,6 milliárd dollárból épít összeszerelő és tesztelő üzemet, ahol mintegy kétezer embernek ad majd munkát, és amely az izraeli gyárhoz hasonlóan 2027-ben indulna. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a lengyel beruházásnál mekkora lesz az állami támogatás.