Az izraeli startupok, illetve általában a csúcstechnológiában, innovációban érintett vállalkozások köré kialakult ökoszisztéma volt a központi témája a második Izrael-Magyarország Innovációs Napnak Budapesten. Izrael az elmúlt két évtizedben innovációs nagyhatalommá nőtte ki magát, itt a legmagasabb a világon az egy főre jutó kezdő vállalkozások száma, és itt alakult ki a második legfejlettebb csúcstechnológiai ökoszisztéma a kaliforniai Szilícium-völgy után.

Évi 300 új startup

A konferencián a meghívott izraeli szakértők érintették az ökoszisztéma legfontosabb pilléreit. Az ipar képviseletében Karin Mayer Rubinstein, az izraeli fejlett technológiájú ágazatok szövetségének(IATI) a vezetője hosszan sorolta mekkora szerepet tölt be az ország gazdaságában ez a terület. Az ágazatban 250 ezren dolgoznak, ami a foglalkoztatottak 10,2 százalékát jelenti. A technológiai ipar adja az ország ipari exportjának az 51, a GDP-nek a 15 százalékát. Az ágazat cégeiből mintegy százat jegyeznek az amerikai tőzsdén, a startup vállalkozások pedig gomba módra szaporodnak, jelenleg 5 ezret tartanak nyilván a számuk évente 300-zal növekszik.

Az izraeli csúcstechnológiai ipar jelentős mértékben támaszkodik a nemzetközi nagyvállalatokra, közülük 250 cég hozott a közel-keleti országba kutató-fejlesztő központot, legutóbb épp az Apple nyitott egyet.  Az almalogójú amerikai vállalatnak ez az egyetlen USA-n kívüli R&D bázisa. Az izraeli high-tech  ágazatban dolgozók felét a multik foglalkoztatják.  

Az IATI több mint 500 tagot számlál, amelyek között a startupok, nemzetközi és helyi gyártó-fejlesztő cégek mellett megtalálhatók a befektetői oldal képviselői is, kockázati tőkealapok, inkubátorok, akcelerátorok, technológiai transzfer vállalatok stb. A szövetség összefogja a technológiai vállalkozásokat az ipar oldaláról segítő speciális programokat és rendszeresen egyeztet az állammal a befektetéseket támogató adókedvezményekről, kedvezményes hitelekről.

Kiemelkedő a GDP-arányos k+f beruházás

Az izraeli ökoszisztéma másik nagyon fontos – egyébként állami – pilléréről Inon Elroy, az izraeli gazdasági minisztérium általános igazgatóhelyettese mondott érdekes részleteket, többek között azt, hogy Izraelben a K+F 80 százaléka az üzleti szférából ered, az ilyen célra fordított befektetések rendkívül magasak, évente a GDP 4,4 százalékára rúgnak. (Összehasonlításul nálunk ez a mutató alig haladja meg az 1 százalékot.)

Inon Elroy elmondta, hogy a kormány az ökoszisztéma optimalizálásában játszik kulcsszerepet, főbb feladatai az infrastruktúrához, a társadalmi célok kijelöléséhez és a kockázat megosztásához kötődnek. Az ökoszisztéma további kiemelkedően fontos részeként említette az oktatási, akadémiai szektort, valamint a speciális felzárkóztató programokat, illetve a velük való kapcsolattartást.

Nem feledkezett meg arról sem, hogy az izraeli technológiai ipar fejlesztésében fontos szerepet játszanak a külföldi részvételű befektetési alapok, közülük a BIRD már több évtizede kezeli az Egyesült Államokból érkező pénzeket, de a rendszeres támogatók között saját alapjával ott van, Kanada, Szingapúr és a Dél-Korea is.

Érdekes eszmefuttatást hallhattunk tőle az ottani vállalkozók mentalitásáról is. Mint mondta, az átlagnál jóval több innovációs ötlet az ország geopolitikai helyzetéből adódó általános éberséggel, folytonos készenléttel magyarázható. Az izraeliek általános földrajzi helyzetükből adódóan pedig már a DNS-sükben hordozzák a folytonos megoldáskeresést a legkülönfélébb problémákra. Ennek kapcsán az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb agrártechnológiai találmányaként említette a csepegtetéses öntözési módszer kifejlesztését, amivel az ország növénytermesztése egy csapásra megoldást talált a meleg éghajlatból adódó szárazság és a szűkös vízellátás problémájára.

A magyar vállalkozások lehetőségei

A vállalkozói mentalitás kvázi negatívumaként említette ugyanakkor, hogy az izraeli vállalkozók egy-egy adott cég esetében nem a hosszú távú fenntarthatóságot keresik, hanem azt, hogy milyen hamar lehet belőle kiszállni. Amire az elmúlt években számos nagy nyilvánosságot kapott példa is akadt. Sok egyéb mellett a minisztériumi vezető a Google egyik legutóbbi és legismertebb izraeli felvásárlását említette. Mint korábban megírtuk az amerikai nagyvállalat tavaly nyáron vette meg a térkép és navigációs megoldásokat fejlesztő Waze céget.

A Bitport a magyar technológiai cégek, fejlesztők izraeli lehetőségeiről faggatta Inon Elroyt, aki elmondta, Izraelben ugyan nem létezik a londoni kezdeményezéshez hasonló "startup csalogató" program, de maguk az izraeli high-tech cégek nyitottak a külföldi vállalkozásokkal, szakemberekkel  való szorosabb együttműködésre. Erre a célra használható fel egyebek mellett az úgynevezett "high-tech visa", ami a turisztikai célú beutazásoknál hosszabb tartózkodási időt tesz lehetővé az azt kérelmezőknek. 

Mintapélda az NNG

Nemcsak a magyar cégek találhatnak jó lehetőségeket Izraelben, hanem szerencsés esetben az ottani befektetők is megtalálhatják a számításukat Magyarországon. Erre a legjobb példa a 10 éve még Nav N Go-ként indult, ma NNG-ként ismert térkép- és navigációs rendszereket gyártó vállalkozás, amely mögött izraeli befektetők állnak.

A konferencián az egyik alapító és egyben a társaság elnöke, David Wiernik mesélt érdekes részleteket a mára a maga kategóriájában a világ meghatározó cégévé fejlődőtt vállalkozásról. Többek között arról hallhattunk, hogyan sikerült az átlagosnál gyorsabb, de minőségi fejlesztő munkával meggyőzni az eleinte igencsak bizalmatlan nagy nevű megrendelőket, többek között a Mio navigációs eszközök gyártóját vagy a pár éve végrehajtott járműipari stratégiaváltást követően a nagy autómárkákat.

Megjegyezte, hiba, hogy Magyarországot még nem jegyzik a leginnovatívabb országok sorában a világon, pedig az adottságai meg lennének hozzá.  Az egy évtizeddel ezelőtt alig pár fővel indult vállalat ma már 700 fejlesztőt foglalkoztat, amit a közeljövőben további 200 fővel kíván bővíteni.