Az Intel és a kanadai Brookfield Asset Management kedden megállapodtak meg róla, hogy akár 30 milliárd dolláros közös finanszírozásban részesítik az amerikai csipgyártó arizonai gyárait, hogy az a mérlegének további megterhelése nélkül erősíthesse hazai gyártótevékenységét. A Brookfield a világ egyik legnagyobb alternatív befektetés-kezelő társasága, amelyik 725 milliárd dollár értékű vagyont kezel. A mostani együttműködés értelmében legfeljebb 15 milliárd dollárt fektet majd be a bővítési projekt 49 százalékos részesedésének fejében, miközben az Intel megtartja a többségi tulajdonát és az operatív irányítást az arizonai Chandlerben működő két létesítményében.

A beruházásra az Intel és a Brookfield által februárban aláírt megállapodásának kibővítéseként hivatkoznak, de konkrét feltételeket nem közöltek vele kapcsolatban. Az Intel pénzügyi vezetője, David Zinsner az elemzőknek arról beszélt, hogy elmondta az elemzőknek, hogy a 4,4-8,5 százalék közötti kamatláb drágább, mint az adósságfinanszírozás, de olcsóbb, mint a részvényfinanszírozás. Közben az olyan magántőke-befektetők számára, mint a Brookfield, a félvezetőgyártás olyan cash flow-t generáló befektetési lehetőséget jelent, amelyik hasonlít az infrastrukturális tőkebefektetésekhez (adatközpontok, optikai hálózatok stb.), és jelzi a hosszabb távú bizalmat az iparággal szemben.

Nem a pénz lesz a probléma

A Reuters a tájékoztató kapcsán arról ír, hogy az Intel a több évre szóló projekt finanszírozási kötelezettségvállalásával megőrizheti a teherviselő képességét, miközben fenntartja az új üzemek fölötti ellenőrzést. A megállapodás egyébként azután jött létre, hogy Joe Biden amerikai elnök aláírta azt a törvénycsomagot, amely mások mellett 52,7 milliárd dolláros támogatást biztosít az amerikai félvezetőipari szereplők hazai kutatás-fejlesztési és gyártótevékenységének fejlesztésére. Az Intel még a nyár elején arra figyelmeztetett, hogy ennek hiányában elakadnának vagy legalábbis lassulnának az amerikai gyárépítési tervek, amelyek volumene és üteme is nagyban függ az állami támogatástól.

Zinsner szerint a félvezetőipar a világ leginkább tőkeigényes iparágai közé tartozik, az ilyen és ehhez hasonló programok pedig 2 billió dollárnyi új tőkeforrás előtt nyitják ki a kaput világszerte, idővel elegendő kapacitást biztosítva a további fejlesztési programokhoz. Erre épülne az Intel stratégiája is a szerződéses félvezetőgyártó tevékenység fenntartható bővítésére, a magántőke-befektetések mellett pedig arra számítanak, hogy a következő öt évben az ügyfelek kötelezettségvállalásai és az állami támogatások legrosszabb esetben is a beruházási kiadások 10 százalékát fedezhetik majd, de ez az arány akár 20-30 százalékosra növekedhet.