A mesterséges intelligencia fejlődése nem csupán a házi dolgozatok vagy éppen az értekezletek összefoglalójának megírását teszi könyebbé, hanem sok nagyon súlyos kérdéset is felvet. Ezek egyike az MI hadászati célú felhasználása, ami már bőven a ChatGPT berobbanása előtt napirenden volt.

Válaszút előtt

Az autonóm fegyverrendszerekről és azok szabályozásáról hét elején, Bécsben rendeztek nemzetközi konferenciát  Válaszúton az emberiség címmel. A házigazdák nevében felszólaló osztrák külügyminiszter nem fukarkodott a drámai kijelentésekkel. Alexander Schallenberg a helyzetet ahhoz hasonlította, mint amikor Oppenheimer és csapata megalkotta az atombombát. A külügyminiszter szerint a puskapor feltalálása óta nem történt olyan mértékű változás a hadviselésben, mint amit most a mesterséges intelligencia hoz.

Schallenberg szerint meg kell alkotni és ragaszkodni kell az emberi ellenőrzést biztosító nemzetközi szabályokat és normákat. Az élet kioltására vonatkozó döntést a legalapvetőbb minimumként jelölte meg, amelyet véleménye szerint semmiképpen nem lehet az algoritmusokra bízni.  

A konferencia panelbeszélgetésében felszólalt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnöke is, aki szintén a gyors cselekvés szükségességét hangsúlyozta. Mirjana Spoljaric Egger szerint nem lehet a humanitárius jog betartását garantálni abban az esetben, ha a fegyverek használatáról nem emberek döntenek.

Az eseményen az MI-vel turbózott fegyverzet egy másik negatív aspektusa is terítékre került. A hiperszónikus rakéták, az anyahajók vagy az atomtöltetek fejlesztéséhez, előállításához képest elenyésző erőforrást és know-how-t igényel az algoritmusok felhasználása a fegyverrendszerek javítására. Mindez pedig azt jelenti, hogy ezen a területen lényegesen alacsonyabb a küszöb, amit a terrorszervezeteknek és más rosszindulatú csoportoknak meg kell ugraniuk, ha terveikhez bevetnék a mesterséges intelligencia képességeit.

A gyors cselekvéssel már elkéstünk

Mint fentebb említettük, a téma nem most került először terítékre. 2018 nyarán például több ezer kutató, szakember és cégvezető kezdeményezte a gyilkos robotok használatának betiltását. A helyzet összetettségét mutatja ugyanakkor, hogy az autonóm fegyverrendszerek elterjedését többen kifejezetten támogatandónak tartják. Egy robotikában jártas professzor szerint például a gépek harctéri megjelenése nemhogy káros lenne, hanem éppenséggel ártatlan életek megóvására lehet alkalmas (megfelelően erős jogi keretrendszert feltételezve).

Az biztos, hogy egyelőre csak a különböző országok hadi fejlesztései haladnak gőzerővel, a nemzetközi szabályozás pedig még biztosan sokáig várat magára. Annyi pozitívum azért elmondható, hogy tavaly már rendeztek egy konferenciát az MI "felelőségteljes katonai felhasználásáról", amelyen a két legfontosabb világpolitikai szereplő, az USA és Kína is képviseltette magát.

_{(Fotó: © BMEIA/ Michael Gruber)}