
Valószínűleg nem egyedi eset, de mégis csak pikáns, mind a szereplő, mind a téma miatt, amiről a KPMG egy tanulmányával kapcsolatban írt a Financial Times. A lap szerint a tanácsadó cég tavaly ősszel készített egy tanulmányt arról, hogy milyen módon segíti az agentic AI az olyan szolgáltatókat, mint például a svájci UBS Bank, az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata, vagy az olyan cégek, mint a Svájci Szövetségi Vasutak és Nagy-London tömegközlekedési vállalata, a Transport for London. A Redefining excellence in the age of agentic AI című 47 oldalas dokumentumot a Google keresője még megtalálja, de a KPMG oldaláról már eltávolították.
A habbantásokat eredetileg a GPTZero azonosította (a cég egyik szolgáltatása, hogy azonosítja az MI-vel írt szövegrészleteket), és értesítette az érintett cégeket. A szöveget rövid időn belül mindenhonnan eltávolították.
Így megy ez a Big4-oknál
A tanulmányban KPMG a tanulmányban például azt állította, hogy az UBS a befektetési tanácsadás, a kockázatkezelés és a compliance-ellenőrzés területén is integrál MI-ügynököket, valamint hogy ezek az ügynökök egy, a Microsofttal közösen fejlesztett platformon működnek. Vagy: a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB) a KPMG szerint MI-ügynökökkel segíti a felhasználókat utazásaik optimalizálásában a preferenciáik, az aktuális körülmények és a CO2-kibocsátás alapján, egyfajta holisztikus mobilitási koordinátorrá alakítva a közlekedési vállalatot. A bank szóvivője szerint "tényszerűen helytelenek" az állítások, míg az SBB pontatlannak és félrevezetőnek minősítette a fenti kijelentést.
És ez csak néhány példa.
A KPMG International kivizsgálja a jelentés közzétételének körülményeit, mondta a tanácsadó cég szóvivője az üzleti lapnak. Minden munkatárssal szemben elvárás ugyanis, hogy betartsa az MI felelősségteljes használatára vonatkozó céges irányelveket, amelynek része az is, hogy az MI-tartalmat minden esetben embereknek kell validálniuk.
A szigor mindenképpen dicséretes. Ám annak a problémának a kezelésére, amit a GPTZero vezérigazgatója felvetett, édeskevés. Edward Tian szerint a Big4-ok hibáktól hemzsegő publikációi a legfontosabb információforrásokat mérgezik meg. Hitelesnek tartott jelentéseikre, tanulmányaikra később számos iparági kiadvány hivatkozik forrásként, ami növeli a másodlagos hallucinációk kockázatát.
Az eset azért különösen pikáns, mert a tanácsadó cégek ezerrel nyomják, hogy rengeteget tudnának segíteni vállalati ügyfeleiknek a mesterséges intelligencia bevezetésében. Ennek a segítségnek a része, hogy kialakítják a technológia felelősségteljes használatát biztosító kereteket, például olyan szabályzatokat készítenek, amelyek csökkentik a fentiekhez hasonló hibák lehetőségét. Szakértelmük bizonyítására az elmúlt években cikkek, rövid tanulmányok százait publikálták – valószínűsíthetően részben MI-vel. Ha ezeknek a tanulmányoknak a hibás megállapításai bekerülnek a körforgásba, a forrás visszavonása már nem sokat segít. (Egyszerű kereséssel a Redefinition excellence in the age of agentic AI-nak nem találtuk magyar lecsapódását).
A KPMG esete nem egyedi, és arra tippelnénk, hogy egyre gyakoribbak lesznek az ilyen lebukások. A Big4-ok között épp az MI miatt egyre nagyobb a verseny. A PwC amerikai vezére például pont a Financial Timesnak adott interjúban üzente meg kollégáinak, hogy aki nem áll bele az MI használatába, jobb, ha szedi a sátorfáját. A McKinsey pedig még a partnerei javadalmazását is átalakítja, hogy több jusson MI-re.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?