
Akasztják a hóhért – most épp a McKinsey-nél. A globális tanácsadó cég, amely világszerte rengeteg ügyfelének javasolt olyan költségcsökkentést, amelynek elbocsátások lettek a következményei, azt tervezi, hogy csökkenti a partnerek készpénzes javadalmazását – értesült a Financial Times. Céljuk kettős: egyfelől szeretnék egyszerűsíteni a bérszerkezetet, másrészt szeretnék olyanná alakítani, ami hosszú távon véd a tanácsadói iparban az MI miatt kialakult zavaroktól.
Azért annyira nem járnak rosszul...
A tanácsadói piacon egyre jellemzőbb, hogy az ügyfelek a tanácsok forintosítható haszna alapján díjaznák a tanácsadókat, azaz kimutatható megtakarításokhoz vagy a teljesítmény mérhető javulásához kötnék a javadalmazást. A trend az MI megjelenésével felgyorsult. Így a tanácsadó cégeknek akár évekig is kell várniuk arra, hogy befolyjanak a pénzek egy-egy projekt után. Ráadásul hosszú ideig bizonytalan az is, hogy mennyi lesz az annyi, hiszen ha a beígért célok nem teljesülnek, a tanácsadó is kevesebbet kap. Erre az eredményalapú árképzésre a tanácsadó cégek azért is rászorulnak, mert részben ezzel tudják ellensúlyozni az ügyfelek szkepticizmusát munkájuk hasznosságát illetően.
A McKinsey partnereinek a fizetése jellemzően három fő tételből tevődik össze: alapfizetésből, teljesítmény utáni bónuszból, valamint megkapják a profit egy részét is. Ez utóbbi egyes partnerek esetében akár több millió dollárra rúghat, aminek csak néhány százalékát tartja vissza részvényopció formájában a cég, jelentős részét készpénzben kifizeti.
Az átalakítás elsősorban ez utóbbit érintené. Eddig ennek a résznek mintegy 95 százalékát fizették ki. Az átalakítás után azonban csak 90 százalékát kaphatnák meg a partnerek. Ráadásul a cég ezt sem garantálná: ha egy évben nő a cég tőkeszükséglete, csökkenti a kifizethető rész arányát. Ettől azt várják, hogy a javadalmazás rugalmasabban igazítható a technológiai befektetésekhez, például a saját MI-megodások fejlesztésének a tőkeigényéhez. Eddig a McKinsey főleg külső MI-szolgáltatásokra támaszkodott, de állítólag napirenden van a saját rendszerek fejlesztése.
A McKinsey annyit válaszolt az üzleti lap megkeresésére, hogy mivel magáncég, nem nyilvános, hogyan alakítja a partnerek kompenzációját, de folyamatosan fejlesztik a rendszert, hogy bevonzzák és meg is tartsák a tehetségeket.
Mások is ezt az utat követik
A PwC amerikai vezérigazgatója, Paul Griggs márciusban egy Financial Times-interjúban üzente meg kollégáinak, hogy mindenkinek fel kell vennie a mesterséges intelligencia diktálta iramot. Az új rendszerben a vezető munkatársak, partnerek feladata az, hogy minél több automatizálható szolgáltatáselemet azonosítsanak, ami bevihető a cég PwC One nevű platformjába.
Ehhez igazítják a toborzást (kevesebb könyvelő – több adatfeldolgozásban jártas szakember), valamint a premizálást is. A vezető beosztásúaknak az automatizálás alkalmazása nem opcionális, ám nem a használatát, hanem a bevételt és az egy emberre jutó haszonkulcsot mérik, míg a cég felső vezetésének a munkáját elsősorban az MI-átállásban elért haladás alapján értékelik.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?