Nyilvánosságra került az internetes szolgáltatások európai szabályozásának átfogó reformját célzó Digital Services Act. A tervezet szövegéből a hatalmukkal visszaélő nagy techcégek súlyos bírságolása mellett azok esetleges feldarabolása is kiolvasható.

Minden csőből tüzet nyit az Unió annak érdekében, hogy valahogy megzabolázza az utóbbi években korábban sosem látott vagyonra és hatalomra szert tevő nagy internetes és technológiai vállalkozásokat. A big tech gyűjtőnév alá sorolt Facebook, Alphabet (Google), vagy éppen Apple ellen indított korábbi eljárások ugyanis egyáltalán nem kezelték a problémákat, és még a legsúlyosabb esetekben is csak nagynak tűnő, ám az óriáscégek által könnyen kifizethető büntetésekben merültek ki.

A Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital  Services  Act - DSA) és a Digitális Piacok Törvénye (Digital Markets Act - DMA) néven hivatkozott tervezetek szövege a hivatalos időpont előtt néhány órával kiszivárgott, ám ez nem sokat számít abból a szempontból, hogy az internetes gazdaságot megfelelő keretek közé szorítani igyekvő új szabályozás életbe lépése csak évek múlva várható. A többek között a techcégek túlhatalmát ellensúlyozandó projekt ugyanakkor ezzel egy fontos mérföldkőhöz ért, és egy sor jogi procedúra veheti kezdetét, aminek a végén lecserélhető lesz a jó két évtizede megalkotott e-kereskedelmi direktíva, amely értelemszerűen nem tudott lépést tartani a technológiai fejlődés ütemével.

Erőt mutatnának

A rendkívül terjedelmes anyagból nehéz kiválogatni a legfontosabb elemeket, de mindenképpen ezek közé sorolandó, hogy keményebb, gyorsabb és végső esetben extrém szankciókkal járó játékszabályok betartására szorítanák a technológiai óriásokat. A DMA rendelkezései a tisztességtelen piaci magatartást igyekeznek féken tartani a világhálón, míg a DSA passzusai arra kényszerítenék a digitális platformok tulajdonosait, hogy az azokon megjelenő tartalmakat nagyobb felelősséggel és gondossággal kezeljék.

Mindkét szabályozási tervezetcsomag komoly büntetési tételeket tartalmaz a rendelkezések megszegése esetén. A versenyszabályok megszegőit éves bevételük 10 százalékáig büntethetik, míg a nem megfelelő tartalomkezelésért az összforgalom 6 százalékáig terjedő bírság lesz kiszabható. Ehhez mintegy apróságként még további 1 százaléknyi forgalomnak megfelelő csekk érkezhet abban az esetben, ha a vizsgálat alá vont cég nem működik együtt megfelelően az uniós hatóságokkal.

Ennél is fontosabb azonban az a rész, ami a visszaesőkkel kapcsolatos eljárást taglalja. A tervezet szerint ugyanis azoknál a cégeknél, amelyek öt éven belül három különböző eljárásban is vétkesnek bizonyulnak, lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy erőszakkal válassza szét az érintett vállalat különböző üzleti egységeit. Természetesen mindezt nem globálisan, hanem az Unió területére vonatkoztatva kell érteni, ám a technológiai vállalatok esetében egy ilyen feldarabolás hatását nehezen lehetne földrajzi korlátok között tartani.

Az ellenségem ellensége a barátom?

Az EU törekvései sok szempontból hasonló indíttatásúak és irányúak, mint amire a problémás tech vállalatok hazájában, az Egyesült Államokban láttunk példát az elmúlt időszakban. A techóriások vezetőit idén nyáron kezdték a törvényhozás képviselői rendszeresen berendelni, hogy különböző témákban választ adjanak a politikusok aggályaira. Majd összel előbb a Google (Alphabet), majd nem sokkal később a Facebook ellen is beindult egy olyan jogi eljárás, amely végső esetben akár a cégek kikényszerített feldarabolásához is vezethet.

Ugyanakkor egy dolog, hogy az USA-ban mit szeretnének kezdeni ezekkel a vállalatokkal, másik dolog pedig az, amikor ugyanezeket a cégeket külföldi hatalmak, kormányok kezdik piszkálni. Hogy az ellenségem ellensége a barátom logika itt nem feltétlenül érvényesül majd, arra a digitális adózással kapcsolatos huzavona igen jó példa. A még pár hétig regnáló Trump-kormányzat ugyanis nagyon erőteljes válaszlépésekkel igyekezett korábban megakasztani minden olyan törekvést, amelyek azt célozták, hogy a cégek a korábbinál több adót fizessenek ott, ahol tetemes bevételük keletkezett, ám kiskapuk segítségével a közteherviselésből helyi szinten nem igazán vették ki a részüket.

Mindennek a tetejében pedig ott van a jellemzően lassú és gyakran kompromisszumok árán haladó EU-s jogi procedúra, amit a célpontba került vállalatok igyekeznek is a lehető leginkább kihasználni. Sajtóhírek szerint idén szinte minden nagy cégnél jelentősen megemelték a kontinensünkre szánt lobbikeretet, ezzel is gyengítve, lassítva a folyamatot, amely veszélyeztetheti jelenlegi meglehetősen kényelmes üzleti pozíciójukat.

Piaci hírek

Big4-tanácsadó lesz a ChatGPT: az adóbevallást is megcsinálja

Megállapodott az OpenAI és a PwC: első körben a Big4 továbbértékesíti a ChatGPT-t, illetve százezer alkalmazottja használhatja a munkájához.
 
Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.