Emberi pilóták számítógépes támogatásán dolgoznak a Boeingnél. Az Airpower Teaming System egy fontos mérföldkőhöz érkezett nemrégiben azzal, hogy egy maroknyi egymással folyamatosan kommunikáló drónt sikeresen megreptettek Ausztráliában.

Intelligens raj

A tesztről kiadott beszámoló szerint az öt apró sugárhajtású repülő a fejlett autonóm technológiának köszönhetően jól vizsgázott. A fedélzeti parancsnoki és irányítási funkciók finomítását az adatmegosztás teszi lehetővé, amelynek segítségével a gépek valós időben képesek tanulni és alkalmazkodni a körülményekhez.

A repülőgépgyártó projektért felelős fejlesztési részlegének, a Phantom Worksnek a vezetője nyilatkozatában a mesterséges intelligencia lehetőségeinek fontosságát emelte ki. Az MI ugyanakkor a tervek szerint még a belátható jövőben sem váltaná ki az emberi pilótákat a levegőben, inkább jelentős támogató erőként számítanak az algoritmusra, ahogy az a kísérő drónokat koordinálva támogatná a küldetést vezető humán szereplőt.

Persze egyelőre ez sem holnap lesz, mivel a mostani teszt sem "komoly gépekkel", hanem nagyjából háromméteres kisebb drónokkal történt. A gépek ráadásul messze nem hasítottak a próbakörön, hiszen a maximális sebességük 270 km/h volt. A cél viszont vadászrepülőkhöz hasonló paraméterek elérése. Ez a gyakorlatban majd a remények szerint olyan 12 méteres drónokat jelent, amelyek akár 3700 kilométeres utakat is megtehetnek. 

Bár nyilvánvalóan katonai célú fejlesztésről van szó, a Boeing egyelőre kitart amellett, hogy drónjait nem támadó jellegű szerepkörben képzeli el. A gépek feladata inkább az információszerzés, a megfigyelési műveletek és a felderítés hatékony támogatása lenne azáltal, hogy a küldetés során bevetett egyetlen emberi pilóta mellett több gép is dolgozik a kitűzött célok megvalósításán.

Küszöbön a drónháború

Ettől függetlenól a fegyverekkel repülő, aktív harcra is alkalmas drónok témája bőven terítéken van. Az Egyesült Államokban például jövő nyárra tervezik azt a különleges légi párbajt, ahol a hadsereg egyik vadászpilótájának egy számítógép vezérelte ellenféllel kell majd felvennie a harcot.

Szintén az USA védelmi erőihez köthető a szintén a mesterséges intelligenciára támaszkodó Skyborg projekt is, ami sok hasonlatosságot mutat a Boeing elképzelésével. A tervek szerint 2023-ra készülne el egy olyan pilóta nélküli légi jármű, amelyet "mesterséges agy" vezérel. A katonai fejlesztések közös eleme, hogy nemigen szeretnek róla sokat fecsegni. A Skyborg koncepciójáról is csak nagyjából annyit lehet tudni, hogy ezek a gépek az emberi pilótákkal együtt repülve tudnák segíteni utóbbiakat a küldetések teljesítése során.

Az Egyesült Királyságban viszont kisebb léptékben gondolkodnak. Ott viszont már el is készültek az első, beltéri konfliktusoknál alkalmazható drónnal, amelyre két sörétes puskát applikáltak. A brit hadsereg fejlesztésénél viszont a gép (egyelőre) nem lő magától, a tűzparancsot kizárólag a távolról irányító operátor adhatja ki.