Bepanaszolta a Microsoftot versenyellenes gyakorlata miatt az Európai Bizottságnál az Alphabet/Google. Az ügy érdekessége, hogy a Google-nek ugyanaz a problémája, amiért korábban a CISPE is panaszt tett: a Microsoft olyan felhős licenckonstrukciót alakított ki a Windows Serverre, hogy azt az ügyfeleknek csak Azure-ból volt érdemes megvenniük.
A Microsoft 400 százalékos felárat fizettet azokkal az ügyfeleivel, akik a Windows Servert valamely rivális felhőszolgáltatónál akarják futtatni, sőt ők még a biztonsági frissítésekhez is csak korlátozottan és késéssel jutnak hozzá – indokolta a panaszt Amit Zavery, a Google Cloud alelnöke. A Google emellett hivatkozik a CISPE egy 2023-as tanulmányára, ami szerint az EU-s szervezetek (vállalkozások és közszféra együttesen) évente kb. egymilliárd eurót fizetnek egyfajta bírságként a Microsoftnak csak azért, mert csökkenteni akarják a függőségüket a szoftvergyártótól.
Az alelnök szerint mielőbb cselekedni kell, mert ellenkező esetben a felhőpiac egyre korlátozottabbá válik. Szabályozói lépésekre van szükség, melyek megakadályozzák a Microsoft "vendor lockját", és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak a piac szereplőinek. Ez azért is fontos lenne, állítják, mert a Windows Servernek, de a Microsoft egyéb termékeinek is több mint 70 százalék a piaci részesedése az európai vállalkozások körében. (Érdekes ezeket hallani egy olyan vállalat felső vezetőjétől, amelynek piaci túlhatalmát sokan csak a szétdarabolásával látják megoldhatónak.)
A hírre a Microsoft meglehetősen magabiztosan reagált. Békés úton rendezte az európai felhőszolgáltatókkal kialakult konfliktusát annak ellenére, hogy a Google akkor is a pereskedés folytatására szerette volna rávenni a CISPE-t. Miután a szervezetet nem sikerült erről meggyőznie, a Microsoft arra számít, hogy riválisa hasonlóképpen nem fogja tudni meggyőzni az Európai Bizottságot sem, írta a vállalat egy a Reutersnek küldött közleményében.
Milyen megállapodásra hivatkozik a Microsoft?
A Microsoft sokáig nem tett különbséget termékei árazásában aszerint, hogy azok hol futnak. A felhő előtérbe kerülésével azonban – ahogy a hasonló úton járó szoftvergyártók többsége –, igyekezett ügyfeleit a felhő, és nyilván elsősorban az Azure felé terelni. Emiatt egyre jobban nyílt az olló az azure-os és nem azure-os licencek árszintje között – utóbbiak kárára. Az eleve gyengébb piaci pozícióban lévő európai felhőszolgáltatók érdekvédelmi szervezete, a CISPE (Cloud Infrastructure Services Providers in Europe) ezért 2022-ben panasszal élt az Európai Bizottságnál, minek hatására a Microsoft már tárgyalókészebbnek mutatkozott.
A felek idén júliusban egyeztek meg, de a megállapodás a Microsoft két legnagyobb konkurensére, az AWS-re és a Google-re nem terjedt ki. A bizalmas megállapodásról kiszivárgott infók szerint a Microsoft vállalta, hogy módosítja felhős licencelési gyakorlatát, a CISPE pedig visszavonja panaszát, így Redmond mentesül az EB-vizsgálat alól. Emellett a Microsoft kártérítést is fizet a CISPE-nek és tagjainak. Később kiszivárgott, hogy a szoftveróriás állítólag két év moratóriumot vállalt a licencauditjaira a megállapodást aláíró CISPE-tagoknál.
Az AWS, amely bár szintén tagja a szervezetnek, az egyeszséget nem fogadta el, már az aláíráskor jelezte, hogy az legfeljebb néhány szolgáltatónak előnyös, de az ügyfeleknek biztosan nem.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak