Az IBM a gyémántbiznisz problémáit blockchainnel oldaná meg. Most az AI és a képfeldolgozás segítségével húzná ki a talajt a termékhamisítók lába alól.

Sokan úgy vélik, a blockchain és/vagy a mesterséges intelligencia az univerzum univerzális megoldókulcsává vált, azaz bármi legyen is a megoldandó feladat, szerepet kaphat benne. Az IBM pedig nem csak hogy felszállt erre a vonatra, de ő akar lenni a masiniszta. A Big Blue elszántságának pozitív hozadéka, hogy valós alkalmazási területeket keres. Az egyik fő csapásirány a termékek nyomon követése teljes életciklusuk alatt. Ennek lehet célja az élelmiszerbiztonság, de a termékhamisítás lehetőségének csökkentése is.

A termékhamisítás óriási biznisz. AZ OECD tavaly a hamis termékek globális piacát 460 milliárd dollár méretűre becsülte, de a teljes költséghatás sokkal nagyobb: világszinten mintegy 1200 milliárd dollár kárt okoz. Védekezni nehéz, mert sok eseteben nagyon nehéz kiszűrni a hamisítványokat, melyek majdnem vagy teljesen olyan minőségűek is lehetnek, mint az eredeti tárgyak.

Az IBM márciusban mutatott be egy olyan, mindössze 1×1 milliméteres mikroszámítógépet, amellyel a terméket teljes életciklusa alatt nyomon lehetne követni a blockchain technológia alkalmazásával. Múlt hónapban jött a az ékszer-, azon belül is főleg a gyémántkereskedelemre koncentráló megoldása, amely szintén a blockchain segítségével oldaná meg az ékszerek nyomon követését. Itt nem a hamisítás megakadályozása, hanem sokkal inkább a gyémántok eredetének nyomon követése a cél.

Az AI is jó a hamisítványok ellen

És most újra elővették a termékhamisítás problémáját, hogy a mesterséges intelligenciát és a képfelismerést, intelligens képfeldolgozást használva is adjanak megoldását rá. Az igazsághoz tartozik, hogy itt is van némi blockchain, de a rendszer használható anélkül is.

A Crypto Anchor Verifiernek nevezett rendszer lelke egy olyan érzékeny lencse, amely mikron méretű tárgyakat is képes érzékelni. Ez a lencse annyira érzékeny, hogy képes megkülönböztetni például az eredeti gyógyszert a hamisítványtól, felismeri, hogy egy palackban a valóban drága bor van-e vagy csak valami olcsó lőre, vagy felismeri a gyémánt szabad szemmel vagy nagyítóval sem látható hibáit. De akár az is ki tudja mutatni, ha a víz fertőzött például E. coli baktériummal.

Persze nem a lencse a lényeg – bár kétségtelenül fontos az is –, hanem a mögötte dolgozó gépi tanulási algoritmus, amely a képeket feldolgozza. Olyan optikai mintákat azonosít, melyek minden egyes tárgynál egyediek. A rendszer olyan kifinomult, hogy kár egy organikus kukoricát is meg tud különböztetni a génmódosított változattól.

A blockchain technológia itt voltaképpen csak arra szolgál, hogy amikor a Crypto Anchor Verifier rögzíti a mintát az eredeti termékről, azt egyfajta aláírásként eltárolja hamisíthatatlan módon a termék életciklusának végéig. Így a vásárló meg tud bizonyosodni arról, hogy azt kapta, amiért fizetett, illetve ha kiderülne, hogy hamisítvány kapott, vissza tudja nyomozni, hogy a szállítási lánc mely pontján történt csalás.

A rendszer nem csak a luxuscikkek piacán kaphat szerepet, hanem például olyan országokban is, ahol nagyon nagy probléma a vízminőség ellenőrzése vagy nagyon elterjedtek a hamis gyógyszerek.

Egy okostelefonban elfér…

A rendszerben egyébként épp az a legnagyobb truváj, hogy lényegében egy okostelefonnal is működtethető. A szoftvere simán elfut egy okostelefonon, a speciális lencsét pedig rá kell csúsztatni a telefon beépített kamerája fölé – és már kész is a speciális termékazonosító kézi készülék.

A kamera az anyag optikailag is érzékelhető tulajdonságait rögzíti, például az alakját, a viszkozitását, tettségértékét, az objektum felületének mikroszkópos részleteit stb., és ezekből egy sor adatot generál. Ezeket összeveti az eredeti termékről származó adatokkal, hogy megállapítsa a termék eredetiségét.

A Watson Research Center munkatársa, Donna Dillenberger a Forbes-nak azt mondta, hogy a több cég is vizsgálja a Crypto Anchor Verifier felhasználási lehetőségeit. A gyémántkereskedelem minőségbiztonságával foglalkozó Amerikai Gemológiai Intézet (GIA – Gemological Institute of America) például olyan kísérleteket folytat, hogy a gyémánt minőségét meghatározó négy alaptényezőt (karátsúly, tisztaság, szín, csiszolás) olyan, a rendszerrel mérhető adatokká alakíthassák, amelyek segítségével az egyes kövek történetét nyomon lehessen követni.

Cloud & big data

Már csak a legidősebb magyarokat nem hozza lázba a net

Az NMHH kutatása szerint az elmúlt években az idősebb generációk körében jelentősen nőtt az internethasználat.
 
Bejelentési kötelezettségük elmulasztása, és a szabályoknak való sorozatos meg nem felelés komoly pénzbírságot vonhat maga után.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.