Sokan úgy vélik, a blockchain és/vagy a mesterséges intelligencia az univerzum univerzális megoldókulcsává vált, azaz bármi legyen is a megoldandó feladat, szerepet kaphat benne. Az IBM pedig nem csak hogy felszállt erre a vonatra, de ő akar lenni a masiniszta. A Big Blue elszántságának pozitív hozadéka, hogy valós alkalmazási területeket keres. Az egyik fő csapásirány a termékek nyomon követése teljes életciklusuk alatt. Ennek lehet célja az élelmiszerbiztonság, de a termékhamisítás lehetőségének csökkentése is.

A termékhamisítás óriási biznisz. AZ OECD tavaly a hamis termékek globális piacát 460 milliárd dollár méretűre becsülte, de a teljes költséghatás sokkal nagyobb: világszinten mintegy 1200 milliárd dollár kárt okoz. Védekezni nehéz, mert sok eseteben nagyon nehéz kiszűrni a hamisítványokat, melyek majdnem vagy teljesen olyan minőségűek is lehetnek, mint az eredeti tárgyak.

Az IBM márciusban mutatott be egy olyan, mindössze 1×1 milliméteres mikroszámítógépet, amellyel a terméket teljes életciklusa alatt nyomon lehetne követni a blockchain technológia alkalmazásával. Múlt hónapban jött a az ékszer-, azon belül is főleg a gyémántkereskedelemre koncentráló megoldása, amely szintén a blockchain segítségével oldaná meg az ékszerek nyomon követését. Itt nem a hamisítás megakadályozása, hanem sokkal inkább a gyémántok eredetének nyomon követése a cél.

Az AI is jó a hamisítványok ellen

És most újra elővették a termékhamisítás problémáját, hogy a mesterséges intelligenciát és a képfelismerést, intelligens képfeldolgozást használva is adjanak megoldását rá. Az igazsághoz tartozik, hogy itt is van némi blockchain, de a rendszer használható anélkül is.

A Crypto Anchor Verifiernek nevezett rendszer lelke egy olyan érzékeny lencse, amely mikron méretű tárgyakat is képes érzékelni. Ez a lencse annyira érzékeny, hogy képes megkülönböztetni például az eredeti gyógyszert a hamisítványtól, felismeri, hogy egy palackban a valóban drága bor van-e vagy csak valami olcsó lőre, vagy felismeri a gyémánt szabad szemmel vagy nagyítóval sem látható hibáit. De akár az is ki tudja mutatni, ha a víz fertőzött például E. coli baktériummal.

Persze nem a lencse a lényeg – bár kétségtelenül fontos az is –, hanem a mögötte dolgozó gépi tanulási algoritmus, amely a képeket feldolgozza. Olyan optikai mintákat azonosít, melyek minden egyes tárgynál egyediek. A rendszer olyan kifinomult, hogy kár egy organikus kukoricát is meg tud különböztetni a génmódosított változattól.

A blockchain technológia itt voltaképpen csak arra szolgál, hogy amikor a Crypto Anchor Verifier rögzíti a mintát az eredeti termékről, azt egyfajta aláírásként eltárolja hamisíthatatlan módon a termék életciklusának végéig. Így a vásárló meg tud bizonyosodni arról, hogy azt kapta, amiért fizetett, illetve ha kiderülne, hogy hamisítvány kapott, vissza tudja nyomozni, hogy a szállítási lánc mely pontján történt csalás.

A rendszer nem csak a luxuscikkek piacán kaphat szerepet, hanem például olyan országokban is, ahol nagyon nagy probléma a vízminőség ellenőrzése vagy nagyon elterjedtek a hamis gyógyszerek.

Egy okostelefonban elfér…

A rendszerben egyébként épp az a legnagyobb truváj, hogy lényegében egy okostelefonnal is működtethető. A szoftvere simán elfut egy okostelefonon, a speciális lencsét pedig rá kell csúsztatni a telefon beépített kamerája fölé – és már kész is a speciális termékazonosító kézi készülék.

A kamera az anyag optikailag is érzékelhető tulajdonságait rögzíti, például az alakját, a viszkozitását, tettségértékét, az objektum felületének mikroszkópos részleteit stb., és ezekből egy sor adatot generál. Ezeket összeveti az eredeti termékről származó adatokkal, hogy megállapítsa a termék eredetiségét.

A Watson Research Center munkatársa, Donna Dillenberger a Forbes-nak azt mondta, hogy a több cég is vizsgálja a Crypto Anchor Verifier felhasználási lehetőségeit. A gyémántkereskedelem minőségbiztonságával foglalkozó Amerikai Gemológiai Intézet (GIA – Gemological Institute of America) például olyan kísérleteket folytat, hogy a gyémánt minőségét meghatározó négy alaptényezőt (karátsúly, tisztaság, szín, csiszolás) olyan, a rendszerrel mérhető adatokká alakíthassák, amelyek segítségével az egyes kövek történetét nyomon lehessen követni.