Félelmetes, hogy milyen rövid idő alatt szerzett félmillió ügyfelet a Revolut Magyarországon, fogalmazott egy banki vezető a Portfolio tegnapi konferenciáján.
Hirdetés
 

Stílusosan távolról, egy videokonferencia-hívással jelentkezett be a Revolut vezérigazgató-helyettese a Portfolio Banking Technology konferenciára, hogy kinyúlt pólóban, kicsit kócosan okítsa a konferencia helyszínén jobbára business casualban feszítő bankszakembereket.

Andrius Biceikának, akit a konferencia helyszínéről Faluvégi Balázs, a Magyar Fintech Szövetség elnöke kérdezett, minden oka megvolt a laza magabiztosságra. A 2015-ben indult, jelenleg mintegy 33 milliárd dollárra értékel pénzügyi szolgáltató szeptemberben a magyar piacon is banki státuszba került. Mindössze három év kellett ahhoz, hogy itthon félmillió ügyfelet szerezzenek. Biceika, akinek egyébkén hosszú startupos és rövid banki múltja van, elmondta: megkezdték az egyeztetést a Magyar Nemzeti Bankkal arról, hogy személyi hitelekkel és hitelkártyákkal is megjelenhessenek a hazai piacon. Azokon a piacokon, ahol banki szolgáltatóvá váltak, sok ügyfelük kezdte elődleges számlaként használni a Revolut számláját, például sokan a fizetésüket is arra utaltatják.

A Biceika a beszélgetésben kitért arra is, hogy nincs magyar nyelvű ügyfélszolgálat. Szerinte ez nem olyan nagy gond, hiszen a magyar ügyfeleik többsége a 30-as évei elején jár, azaz kellő szinten beszélnek angolul. Ettől függetlenül előbb-utóbb lesz magyar ügyfélszolgálat is.

A bankok némileg nyugtalanok lettek

Amennyire magabiztos lehetett a Revolut vezérhelyettese, úgy vált érezhetővé a hazai bankszektor vezetői körében némi bizonytalanság. Ezt a bizonytalanságot Sebők András (McKinsey) előadása is növelhette. A bankszektor eredménytermelő képessége stagnál, miközben az ügyfelek viselkedésének változása és a technológia fejlődés erőteljes lépéseket kíván a szektor szereplőitől, mondta Sebők. Az ügyfelek egyre inkább valós idejű, személyre szabott szolgáltatást várnak, és ezt jelenleg sokkal inkább megkapják a nem inkumbens szereplőktől (pl. Revolut), akik a szolgáltatások margóját is nyomják lefelé. Az alternatív szolgáltatók ráadásul a technológiában is előnyben vannak, mert jobban be tudják vonzani a tehetségeket.

Az előadás után következő panelbeszélgetésben érezhető is volt, hogy egyes résztvevőkből elsősorban a kötelező kincstári optimizmus beszélt. A helyzetet jól mutatja, hogyan változott Fotányi Tamásnak, az Erste Bank informatikai és operációs vezérigazgató-helyettesének a véleménye az elmúlt években (Foltányi évről évre részt vesz ezeken a panelbeszélgetéseken). 2016-ban úgy látta, nem jelentenek veszélyt a bankszektorra. 2019-ben egy konferencián már azt fejtegette, hogy a technológia a kétszintű bankrendszer korlátait feszegeti, mert lehetővé tesz olyan ügyfélelérést, amire korábban nem volt mód. A fintech és a nagy technológiai cégek még csak a pénzforgalmi területen harapnak bele a bankok piacába, de ez csak a kezdet, fogalmazott két éve a szakember.

Most viszont már arról beszélt, hogy félelmetes az a tempó, ahogy a Revolut növeli ügyfélszámát Magyarországon. De azzal, hogy a neobank is a bankszabályozás hatálya alá kerül, majd kiegyenlítődnek az erőviszonyok.

Utóbbi kijelentésével egyébként többé-kevésbé minden beszélgetőtársa egyetértett. Sziráki László, a CIB Bank digitális csatornákért felelős vezetője például azzal egészítette ki Foltányit, hogy a komolyabb megtérülést termelő tevékenységeket a Revolut sem fogja tudni nyújtani csak digitális úton, azaz szerinte majd fiókokat is kell nyitnia.

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint az ügyfeleknek alapvetően azt kell eldönteniük, hogy bankolnak-e egy veszteséges cégnél (a Revolut 2020-at 167 millió font veszteséggel zárta), és vállalják-e azt a kockázatot, amit a külföldi felügyelet (jelen esetben a litván) jelent. Szerinte a Revolut ügyfélélményben sem jár feltétlenül előrébb minden hazai banknál. Csányi Péter, az OTP közelmúltban kinevezett vezérigazgató-helyettese más okból lát kisebb veszélyt a neobankban. Azért nem vár exponenciális ügyfélnövekedést a Revolutnál, mert nincsenek konkrét tervei arra, hogy milyen termékeket támogat. Enélkül nehéz lesz komoly ügyfélbázist felépíteni, véli Csányi.

Vinnai Balázs, a cseh BSC-vel egyesülést tervező W.UP elnöke, aki nyártól a Magyar Bankholding Zrt. elnöki főtanácsadója is az edukáció fontosságát emelte ki. Szerinte abban maradtak el a magyar bankok, hogy meggyőzzék az ügyfeleiket: sok szempontból régóta tudják azt, amit a Revolut.

A technológia nehézségei

A beszélgetésben jelentős részben a mesterséges intelligencia (MI) és a felhő banki alkalmazási lehetőségeiről folyt. Ez mutatta is a hazai bankszektor és a sikeres fintechek közötti különbséget. Két olyan technológia területről beszélgetettek a digitalizációs vezetők, melyek használata a fintechek számára alap.

Abban mindenki egyetértett, hogy a terület fontos. Csányi szerint egyenesen az egyik legkritikusabb kérdés a következő évtizedben, hogy sikerül-e jól kihasználni az MI-t, már csak az adatok exponenciális növekedése miatt is. Hasonló a helyzet a felhővel. Mint a résztvevők mondták, örömteli, hogy az MNB is nyitott a felhős rendszerek alkalmazására.

Egyre élesebben vetődik fel azonban, hogy vajon bankon belül vagy kívül lesz meg a technológiákhoz a szükséges kompetencia (ahogy el is hangzott: MI-szakemberek tekintetében nem nagyhatalom Magyarország). Ezzel kapcsolatban arra is választ kell találni, hogy mennyi szakértelmet lehet kiengedni a bankból.

Vinnai szerint nagyon fontos a digitális tudás bankon belül tartása, az ugyanis ma már olyan core kompetencia, amely lényegi része az üzletnek.

Piaci hírek

Jól vizsgázott üzletfolytonosságból az ukrán techszektor

Az orosz támadás megindulásakor Harkivban 511 informatikai cég volt. Közülük 500 ma is működik, pedig a munkatársak többsége elköltözött a harcokat közvetlen közelről megszenvedő városból.
 
Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.