A szállítók tavaly rekord értékű, 142 milliárd dolláros bevételt termeltek az infrastruktúra-megoldásokból (szerverek, tárolók, hálózati eszközök), ami 7,3 százalékkal haladta meg a 2016-os eredményt. A növekedés főleg a 12,2 százalékkal bővülő szerverpiacnak köszönhető, ami az előző évben már 66 milliárdos globális üzletté hízott. Ez elsősorban a cloud adatközpontok szaporodásának köszönhető: a becslések szerint már a publikus felhőbe folyik az erre fordított pénzek harmad része.

Az adatközpontok piacán az előző év sosem látott M&A aktivitást is hozott, a forgalom a 20 milliárd dollárt is meghaladta. A 48 darab nagy horderejű üzlet pedig azt jelentette, hogy gyakorlatilag hetente megállapodtak valamilyen felvásárlásban vagy összeolvadásban. A konszolidációs folyamat fő iránya a méretgazdaságosság, mivel a nagy szervezetek úgy próbálják fejleszteni informatikai rendszereiket, hogy közben egyre kevésbé támaszkodnak a saját üzemeltetésű adatközpontokra.

Újabb rekord évnek nézünk elébe

Ez lökést ad a kiszervezési folyamatoknak, vagyis a cloud szolgáltatások vagy kolokációs létesítmények igénybe vételének. Az elemzők szerint már bevett megoldássá vált a saját adatközpontok eladása és visszabérlése is, máshol pedig egészen más területeken mozgó cégeknél tervezgetik a felesleges kapacitások piacosítását. Az operátorok eközben igyekeznek megfelelni a nagyságrenddel megnövekedett keresletnek, és globális jelenlétre törekszenek, ami idén is tovább hajtja az M&A üzleteket.

A szakértők szerint a feltörekvő regionális szlgáltatók mellett az Amazon, a Microsoft vagy a Google is rendesen a zsebébe nyúl majd 2018-ban. Egyrészt nyilvánvaló, hogy a weboldalaktól a mobil alkalmazásokon keresztül az önvezető járművekig minden amellett szól, hogy a mindennapos technológiai és gazdasági fejlődésnek ma már az adatközpontok is olyan alapvető kellékei, mint mondjuk az utak vagy az elektromos hálózat.

Az adatközponti beruházások tavaly egyedül Észak-Amerikában az M&A tranzakciókhoz hasonló, 20 milliárd dollár körüli értékben valósultak meg, és a CBRE ingatlantanácsadó szerint már ebben az évben is 4 milliárdnál tartanak, ami az idei eredményt a tendenciák alapján jóval 20 milliárd fölé tolja majd. (2016-ban a teljes éves forgalom 7,7 milliárd volt, ami akkor rekordnak számított.) A nagy szolgáltatók előszeretettel vásárolják fel a Fortune 500-as vállalatok saját létesítményeit, akik egyre kevesebb értelmét látják a saját üzemeletésű központok fenntartásának.

A telekkel együtt jön az ügyfél is

A CBRE úgy látja, hogy alapvető változások zajlanak az intézmények tulajdonlásában: míg öt, de akár három évvel ezelőtt is az adatközpontok (terület alapon) legnagyobb részét ugyanaz a szervezet használta, aki magát a létesítményt is birtokolta vagy bérelte, addig tavaly óta a fajsúlyos piaci szereplők agresszív felvásárlásokba kezdtek, és akár jóval áron felül is hajlandóak megvenni az ingatlanokat, hogy aztán az eladókat azon mód be is tereljék saját előfizetőik táborába.

A CBRE 2017 második feléről szóló tanulmánya ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az ingatlanpiaci környezet szempontjából ezek a felvásárlások sokszor teljességgel indokolatlanok. Így a befektetések egyetlen életszerű magyarázata csak az lehet, hogy a szolgáltatók közvetve azért fizetnek, hogy a vállalati ügyfeleket hosszú távra "magukkal vihessék a felhőbe". A pénzcunami eredménye pedig nagyon hamar látványossá válik: a Cisco előrejelzése szerint például 2021-re a globális adatközponti forgalom 95 százalékát a felhő alapú szolgáltatások teszik majd ki.