A Walmart továbbra is a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalata, tavalyi 485,3 milliárd dolláros forgalmával pedig ismét a világ legtöbb bevételt termelő tőzsdei cége volt. A jövedelmezőség tekintetében is a tizenkilencedik helyen állnak – az Apple például kevesebb mint fele akkora bevételéhez három és félszer nagyobb profitot tudott felmutatni, de egy kiskereskedelmi lánc árrése nyilván nem hasonlíthó össze a legjobban menő dizájntelefon-gyártóéval. A világszerte több mint 11 ezer boltot üzemeltető társaság Achilles-sarka nem a profitábilitás, hanem az, hogy az online kereskedelemben eddig nem alkotott maradandót.

Bár az előző évben az elemzők 23 milliárd dollárra becsülték a Walmart elektronikus kereskedelemből származó forgalmát, ez nem tűnik valami soknak sem a cég teljes forgalmához, sem a hasonló nagyságrendű amerikai e-kereskedelmi piachoz képest. Legalábbis ez volt a helyzet idáig: a Walmart egy jó évtizede próbálkozik az online megoldásokkal, a kezdeti kudarcok után pedig egy hosszú távú stratégia megvalósításába kezdett, amelynek eredményei mostanában kezdenek látványossá válni. A recept tulajdonképpen az Amazon másolásának is felfogható, azonban a Walmart ennek során is elképesztő méretű hálózatára támaszkodik, és igyekszik kihasználni annak lehetőségeit.

Érdekes, hogy miközben az Amazon éppen gőzerővel dolgozik fizikai jelenlétének erősítésén, és az év végén sikerként könyvelte el, hogy már az amerikai kiskereskedelmi piac 4 százaléka, addig a Walmart nagyságrendben ugyanekkora jelenlétet kapart össze magának az e-kereskedelemben. Mindkét cég felvásárlásokkal és saját alaptevékenységére épülő speciális megoldásokkal igyekszik növelni a részesedését a másik területén: a Walmart a Jet.com másfél évvel ezelőtti akvizícióját követően is sorban nyeli le a digitális és logisztikai iparágakban mozgó vállalkozásokat, de Amazon is simán kifizetett 13,7 milliárd dollárt a Whole Foods szupermarketekért.

Csendben felépítettek egy irdatlan nagy szerverparkot

A Walmart esetében ez azt jelenti, hogy az utóbbi három negyedévben az e-commerce ágazat a piaci átlagot jóval meghaladó ütemben bővült, és az év egészét tekintve is több 50 százalékos növekedésről számoltak be. A fejlődés egyebek mellett azoknak az informatikai beruházásoknak köszönhető, amelyek keretei között az elmúlt öt esztendőben sok milliárd dollárt költöttek az infrastruktúra és a digitális üzleti folyamatok fejlesztésére. A beszámolók szerint a vállalat összesen hat óriási adatközpontot épített magának – a létesítmények egyenként is tíz futballpályányi területet foglalnak el.

Ezzel az Amazonhoz hasonlóan olyan felhő alapú big data analitikai képességekre tett szert, amelyekre az Amazon erdményei is épülnek. Nem véletlen, hogy a céget utóbbi időben már versenyképesnek tartják az Amazon online árazásával és választékával, értve ez alatt elsősorban a célzott ajánlatokat és a szolgáltatásokat, a rendszer pedig a helyi értékesítés hatékonyságát is jelentősen növeli. A Walmart ehhez kapcsolódóan bevezette a saját Amazon Prime-ját, a ShippingPass-t, ami jelenleg kétnapos szállítást biztosít, viszont fele annyiba kerül.

A kereskedelmi lánc ezzel párhuzamosan a hangvezérelt informatikai eszközök és a hang alapú szolgáltatások születőben lévő piacáról sem akar olyan csúnyán lemaradni, mint annak idején az elektronikus kereskedelem robbanásáról. Miközben az Amazon az Alexa intelligens asszisztens vagy az Echo okoshangszórók révén már a legfontosabb tényezővé növekedett ezen a területen, a Walmart a Google-lel állt össze, hogy kölcsönösen megtolják egymás szekerét, és a Walmart termékeit a nem túl sikeres Google Express rendszerén keresztül árusítsák a Google digitális asszisztensének segítségével.

Az Amazon walmartosodik, a Walmart amazonosodik

A Walmart amazonosodásának legújabb jele, hogy már majdnem megvalósította kitűzött célját, a teljesen házon belül üzemeltetett informatikát. Bár a nem üzleti kritikus adatok tárolására még mindig igénybe veszi külső szolgáltatók publikus cloud szolgáltatásait, a Walmart felhőjét ma már 80 százalákban a vállalat saját adatközpontjai szolgálják ki. A fejlesztések ütemét állítólag a biztonsági szempontok határozzák meg; a fent említett hat "megafelhő" mellett a társaság 75 "mikrofelhőt" is kiépített, amelyeknek még fizikai elhelyezkedését sem hozták hivatalosan nyilvánosságra.

A Walmart befektetői a hírek szerint már azt pedzegetik, hogy az óriási és egyre bővülő kiszolgáló hátteret lehetetlen lesz lefelé skálázni, ha a piaci környezet a jövőben számottevően megváltozik. A Reuters által megkérdezett nagyrészvényesek úgy nyilatkoztak, hogy ideje lenne elgondolkodni az éppen felesleges kapacitások piacosításán – éppen olyan módon, ahogy annak idején az Amazon is kinövesztette AWS üzletágát, amely nem mellesleg már az e-kereskedelmi óriás profitközpontjaként üzemel, és az elmúlt évben több mint 18 milliárd dolláros bevételével a teljes piac negyedét uralta.

A hírügynökség beszámolójában megszólaltatott elemző úgy látja, hogy a Walmart eddig kifogástalanul követte az Amazon innovációját, és lassan tényleg realitássá válhat a cloud infrastruktúra monetizálása. Ezzel kapcsolatban a Walmart illetékes vezetője úgy nyilatkozott, hogy pillanatnyilag nincs kész tervük a felhőszolgáltatóvá válásra, de ő sem zárta ki, hogy a jövőben ezt a lehetőséget is számba veszik az újabb bevételi források között.